Bérnevelésbe adott állatok elszámolása

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
Részlet a válaszából: […] ...meg költségként a társaságuknál.Ezek után a bérnevelő számlázza a társaságuk felé a bérnevelési díjat (ami a takarmányköltség fedezetét is tartalmazza). Ha a baromfi értékesítésének árbevétele kevesebb, mint a felhasznált takarmány értéke, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...a kiállításon és a versenyen való részvétel érdekében (és az esetleges díj reményében) adják, azaz a kft.-nél felmerülő költségek fedezetére. Ezért azt egyéb bevételként kell elszámolni.A legjobbak részére adandó díjak (az üzletben levásárolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást december 31-ig – jellemzően – nem lehet a jogszabályi követelményeknek megfelelően elkölteni. Ezért a költségek fedezetére a személyi jövedelemadó 1%-ából kapott támogatást az egyéb bevételek közötti elszámolás után (T 384 – K 9671), az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Kirendelés

Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...csak számlázással, az áfa felszámításával történhet. A számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell elszámolni, nyújt fedezetet a kirendelt munkavállaló bérére, ezen bérhez kapcsolódó bérkiegészítő fizetésekre, bérpótlékokra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...– mint a kataidőszak adózott eredményét – valóban adózott eredménytartalékként kell kimutatni, amely összeget – ha lesz pénzügyi fedezete, és teljesülnek az osztalékkifizetés számviteli követelményei – osztalékként ki lehet fizetni, azt nem terheli sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Apasági szabadság díjának elszámolása

Kérdés: Az 1614. kérdésre adott válasz helytálló még? Az apasági segély összegét a program már nem teszi a bérköltségek közé. Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat és a folyósított támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni. A bruttó elszámolás elvéből következően az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén fizetett távolléti díj fedezetére kapott, igényelt támogatást az egyéb bevételek között kell elszámolni.A 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelésre használják fel úgy, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, másik részét (a könyvekben kimutatott veszteség fedezetére) a tőketartalékba helyezik. (A tőketartalékba helyezett összegnek az eredménytartalék javára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...költség, a különbözetet (a költségtöbbletet) a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozónak kell tekinteni, az árbevétellel fedezett költségeket pedig valamely tevékenységhez kapcsolódó költségként kell az 5. számlaosztály megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét és az egyéb adókötelezettségeket, amelyek fedezete= az adóhatósággal szembeni kötelezettség esetében csak pénzeszköz,= a magánszeméllyel szembeni kötelezettségnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy kölcsönből nem lehet tőkét emelni!"B" kft.-ben tőkét emelhet az "A" kft., mint eddigi tulajdonos, de tőkét emelhet a kérdező társaság vagy harmadik személy is. "B" kft. a saját tőkéjét nem tudja megemelni.A kérdésben leírtak alapján a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
1
28
29
30
82