816 cikk rendezése:
741. cikk / 816 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék
Kérdés: A kft. 1998. évi beszámolójában 8 millió osztalékot hagyott jóvá azzal, hogy kifizetésre később kerül sor. 1999-2000-ben veszteséges volt, és most végelszámolással megszűnik. A jóváhagyott (és kötelezettségként kimutatott) osztalék kifizetésére nincs fedezet. Hogyan kell a jóváhagyott osztalékot a végelszámolás során rendezni?
742. cikk / 816 Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése
Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
743. cikk / 816 Magángazdaságból kivont áru átadása
Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
744. cikk / 816 Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása
Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
745. cikk / 816 Eredménytartalék átadása
Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?
746. cikk / 816 Kalkulált haszon
Kérdés: Az Szt. 98. §-ának b) pontja szerint az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság a saját termelésű készletét a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelheti. Hogyan értelmezhető a kalkulált haszon? A gyakorlatban hogyan számítható, becsülhető, támasztható alá adatokkal a kalkulált haszon?
747. cikk / 816 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
748. cikk / 816 A köztartozás értelmezése (eva)
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a köztartozást az átlépőnek, és miként kell, miként lehet megnyugtatóan bizonylatolni azt, hogy nincs köztartozás?
749. cikk / 816 Garanciális visszatartás a kivitelezőnél
Kérdés: Mikor kell exportárbevételként elszámolni a Németországban teljesített építési és szerelési tevékenység számlájában ilyen címen feltüntetett, garanciális időre visszatartott összeget? Egy kiadványban olvastam, hogy az ilyen visszatartást csak a garanciális idő lejáratakor, külön számla alapján, a külföldi megrendelő által elismert összegben szabad elszámolni. Ez az elszámolási mód most is érvényes?
750. cikk / 816 Közös üzemeltetés a kereskedelemben
Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
