Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
Részlet a válaszából: […] ...ellátandó feladatokat az önkormányzat helyett, az önkormányzat megbízása alapján a közhasznú társaság végzi el, és ezen munkák fedezetét az önkormányzattól kapott támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...ha az erdőtelepítést végző társaság a telepítés befejezésekor az erdőt eladja a magánszemélyeknek, legalább a támogatással nem fedezett bekerülési értéken.Az erdőgazdálkodó magánszemélyeket szja akkor terheli, ha az erdőt vagy annak részeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezt az áfát a megszűnő kft.-nek kell megfizetnie, amit vagy a tagokat megillető vagyon csökkentésével hárít át a tagokra (ha fedezetet nyújt erre is a saját tőke), vagy a tagokkal fizettet meg (piaci értéken történő számlázás esetén számla alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlege egyenlő a törzstőkén felüli vagyonnal.Feltételezzük, megvan a taggyűlés hozzájárulása a visszavásárláshoz, és megvolt a fedezetét jelentő törzstőkén felüli vagyon is, akkor a visszavásárláskor (a törzstőke egyharmadát vásárolták vissza) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének g) pontja alapján van arra lehetőség, hogy a kft. az eredménytartalékból saját elhatározása alapján a kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló tartalékot a lekötött tartalékba átvezessen. Ha a kft. ezt az anyavállalattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A 2003 januárjában igényelt támogatás elszámolása

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 2002-ben hatályos rendelkezések szerint lehet kérni a támogatást a 2002-ben felmerült kamat- és biztosításidíj-kifizetések fedezetére még akkor is, ha az igénylés az APEH-hoz csak 2003 januárjában volt benyújtható, amikor a szükséges igazolások már megvoltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék

Kérdés: A kft. 1998. évi beszámolójában 8 millió osztalékot hagyott jóvá azzal, hogy kifizetésre később kerül sor. 1999-2000-ben veszteséges volt, és most végelszámolással megszűnik. A jóváhagyott (és kötelezettségként kimutatott) osztalék kifizetésére nincs fedezet. Hogyan kell a jóváhagyott osztalékot a végelszámolás során rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a jóváhagyott osztalékot nem lehet kifizetni, mert nincs fedezete, akkor a tagoknak az ilyen címen fennálló követelésükről le kell mondaniuk. Az írásban rögzített követeléselengedést (a kft.-nél kimutatott kötelezettség elengedését) pedig az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben kell rögzíteni, hogy milyen tevékenységgel kapcsolatosan felmerülő, és milyen összegű költségek (ráfordítások) fedezetére adják-kapják, milyen elszámolási kötelezettséggel.A kérdés előzőekben bemutatott, nem számlázott "szolgáltatások"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Magángazdaságból kivont áru átadása

Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, illetve az adózott eredményből, az eredménytartalékból osztalék címén kifizethető összeg fedezetekéntkaphat, ha az osztalékfizetés feltételei teljesültek.A kft. a tulajdonost megillető saját tőke, illetve osztalék összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (7) bekezdése adott arra lehetőséget, hogy a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz kapcsolódó – hiteltartozások esetén a tárgyévben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
74
75
76
83