Cégnyilvántartásból törölt cég számláinak kifizetése

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?
Részlet a válaszából: […] ...az elmúltévekben, hogy a cégbíróság a céget törölte a cégnyilvántartásból már akkor,amikor a cég megszüntetésére vonatkozó felszámolási, végelszámolási eljárás mégnem fejeződött be. A kérdés szerint az ügyfél a törölt cég számláit kifizette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...követelések éskötelezettségek egyenlege 100 ezer euró, ami 300 Ft/euró árfolyammal számolva30 millió forint kötelezettséget jelent. A felszámolás alatt lévő belföldivevőjével szembeni követelése (ami várhatóan nem térül meg) ezt nem fedezi. Akft. negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
Részlet a válaszából: […] A két fél közötti adásvételi szerződés alapján vásárolt,birtokba és rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan aktiválása megfelel ajogszabályi előírásoknak, és természetes a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásais. A felszámoló – a bíróság ítélete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Elhatárolt veszteség igénybevétele végelszámolás alatt

Kérdés: A gazdasági társaság (alapítás ideje: 2005. 08. hó) 2008. október 1-jétől végelszámolás alatt áll. A 2008. 09. 30-i fordulónappal készített beszámolója szerint az adózás előtt eredménye -60 millió Ft. A végelszámolási időszak alatt (2008. 10. 01.-2009. 01. 31. között) kb. 1 millió Ft adózási eredménye lesz. A kft.-nek a végelszámolási időszakot lezáró beszámolója elkészítésekor a -60 millió Ft-os veszteséget el lehet-e határolni a végelszámolási időszak alatt képződött pozitív (1 millió Ft) eredmény terhére?
Részlet a válaszából: […] ...milyen összegű a saját tőkéje. Ha 60 millió veszteség elszámolása utánnegatív előjelű, akkor valójában nem végelszámolási, hanem felszámolásieljárást kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a bt. saját tőkéje negatív előjelű (sajáttőke-hiányavan), és értékesíthető eszközei sincsenek, akkor nem végelszámolási, hanemfelszámolási eljárást kell lefolytatni. Ez esetben a beltag által atársaságadó- és egyéb tartozásai fedezetére befizetett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal

Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
Részlet a válaszából: […] ...tartozását.A kényszer-végelszámolás elrendelésével a végelszámoló megfogja állapítani, hogy nem a bt. végelszámolása, hanem a bt. felszámolása azindokolt. A társaság kötelezettségeiért felelős beltaggal szembeni végrehajtásieljárást már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult minősíteni. Afelszámolónak arra vonatkozóan kell írásbeli igazolást adni, hogy az adotthitelező (a kft.) követelésére a felszámolás alatt lévő cégnél (a zrt.-nél)van-e fedezet. Ha írásban a felszámoló arról nyilatkozik, hogy a kft.követelésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...aszámviteli törvényben nem szabályozott – számviteli feladatait részletezi). A kérdés szerint az 5 millió forint összegű követelés egyfelszámolás alatt álló céggel szembeni követelés. Véleményünk szerint célszerűa végelszámolást csak az után megkezdeni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszából: […] ...amelyetadófizetési kötelezettség terhel, amely a magánszemélyt terheli (vagy a "CS"kft.-t). Az egyéni vállalkozó ellen csőd-, illetve felszámolási eljárás nemindítható, nem tartozik az 1991. évi XLIX. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-ben lévő részesedést a könyvviteli nyilvántartásokbólcsak akkor lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
11
12
13
18