71 cikk rendezése:
21. cikk / 71 Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál
Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
22. cikk / 71 Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele
Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
23. cikk / 71 Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése
Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
24. cikk / 71 Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
25. cikk / 71 Üzemeltetési költségek megosztása
Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
26. cikk / 71 Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás
Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
27. cikk / 71 Működési célú támogatás nem csak költségekre
Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
28. cikk / 71 Haszonélvezeti jog ingatlanon
Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
29. cikk / 71 Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése
Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
30. cikk / 71 Közfeladatok átadása
Kérdés: Kérem véleményüket, állásfoglalásukat az alábbi témában:
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?
