Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] A szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – közvetlenül költségként a kft.-ben nem számolhatja el a személygépkocsi üzemanyagköltségét, parkolási díját, ha a személygépkocsit mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Iskolai jármű kölcsönadása

Kérdés: Iskolánk tulajdonában van egy olyan típusú gépjármű, ami a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas. Amennyiben az intézmény kölcsönadja a gépjárművet (ezt gépjármű-szabályzatában rögzíti) a fenntartó és a fenntartó egyéb intézményei részére, a megtett út (útvonaltervező alapján), a NAV-üzemanyagár és a fenntartási költség (15 Ft/km) az iskola házipénztárába bevételi pénztárbizonylaton, egyéb bevételként elszámolható? Jó megoldás ez, a NAV-üzemanyagár helyes az elszámolásnál? Ha hétvégén, pl. vasárnap történne a kölcsönadás, és az iskola munkavállalója, sofőrje vezetné a gépjárművet, aki vállalja, hogy saját szabadidejében dolgozik, és nem a munkáltató által elrendelt túlmunkát végez, megteheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két területet érint. Az első egy eszközbérbeadás (a leírás szerint gépkocsivezető nélkül), ahol a megtérítendő összeget az iskola önköltségszámítási szabályzata alapján kell meghatározni, a gépkocsivezető személyi költsége nélkül, a gépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adóalap után.Az Eü.-tv. 3. §-ának f) pontja alapján egészségügyi szolgáltató a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi-szolgáltatás nyújtására és az államigazgatási szerv által kiadott működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
Részlet a válaszából: […] ...szociálishozzájárulásiadó-alap után.Az Eü-tv. 3. §-ának f) pontja alapján egészségügyi szolgáltató a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az tárgyieszköz-értékesítésnek minősül, és az ellenértéket egyéb bevételként kell elszámolni.A kérdésben a saját célra fenntartott székhelyet jelölte meg a kérdező. Ha a székhely a cég központját jelöli, ahol a cég munkatársai dolgoznak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése

Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] A társaság jogszabályellenesen járt el akkor, amikor a vagyonkezelés megszűnésekor a tárgyi eszközöket a könyvekből nem vezette ki. A jogszabályellenes helyzet megszüntetéséhez senkitől nem kell engedélyt kérni. (Sőt ezt a helyzetet egy szigorú adóellenőrzés meg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi szolgáltató? Az Eü-tv. 3. §-ának f) pontja alapján egészségügyi szolgáltató a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden egészségügyi szolgáltatás [e) pont] nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Üzemeltetési költségek megosztása

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] A közös üzemeltetés költségeinek megosztását, átterhelését a közös üzemeltetésben részt vev ő k megállapodásával (szerz ő désével) kell alátámasztani, minden résztvev ő re azonos szempontok alkalmazásával, a közös üzemeltetést végz ő számviteli politikájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás

Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 85.§ (1) bekezdésének m) pontját kell górcs ő alá venni. Mentes az áfa alól az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen min ő ségében – teljesít vagy természetes személynek, aki azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Működési célú támogatás nem csak költségekre

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
Részlet a válaszából: […] ...utal, hogy a közhasznú szervezet működési költségeit, ráfordításait a nonprofit gazdasági társaság bevételei nem fedezik, ezért a fenntartó a veszteség elkerülése (csökkenése) érdekében besegít, támogatást ad.A kérdésben azonban nem egészen így történik, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
1
2
3
4
8