Iskola rehabilitációs járuléka

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartozik a gazdasági társaságok csoportjába. Melyik törvényben van ez konkrétan leírva, hogy kinek nem kell fizetni hozzájárulást?A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Munkaerő-kölcsönzésnél a telephely

Kérdés: Iparűzési adó esetén a nettó árbevételt mely településen kell figyelembe venni, ha a vállalkozás munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, székhelye Budapesten van, de különböző városokban felkutatott és alkalmazott dolgozókat kölcsönöz a székhelytől eltérő városokba?
Részlet a válaszából: […] ...telephely az adóalanyállandó üzleti létesítménye. Mivel a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozóvállalkozótól kölcsönzött dolgozók foglalkoztatási helyei nem minősíthetők az őállandó üzleti létesítményeinek, ezért azok nem telephelyek. A vállalkozásnaklehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...akifizető minden esetben köteles fizetni, a fizetési kötelezettség a cégautóadó25 százaléka. Ez a fizetési kötelezettség független a foglalkoztatás formájától(munkaviszony, személyesen közreműködő tagi jogviszony)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely vállalkozásitevékenység keretében történik. Ezért számlázza le a munkaerőfoglalkoztatásának költségeit a német vállalat. Így a magyar leányvállalatnál aszámlázott összeget az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés:

A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Részlet a válaszából: […] ...a jogát – át kell engedni, illetve meg kell venni, az üzletághoz kapcsolódó munkaerő átengedését – mint a szakképzett munkaerő foglalkoztatásának a jogát – szintén el kell adni, illetve meg kell venni. Ebből az következik, hogy ezek értékét külön-külön meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatnak! Tagi jogviszony (társasvállalkozói minőség) esetében kiegészítő tevékenységről van szó, míg a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén munkaviszonyról. A Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a kiegészítőtevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: A címhez kapcsolódóan a 2532. számú kérdésre adott válasz olvasása után azt gondolom, hogy a foglalkoztatónak nincs jelentési és bevallási kötelezettsége az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé. Viszont egy másik szaklapban azt olvastam, hogy a 708-as bevallásban adatot kell közölni az alkalmi foglalkoztatásról. Hogyan és milyen módon kell ezt megtenni, mert a bevallásból és a kitöltési útmutatóból nekem nem derül ki?
Részlet a válaszából: […] ...2007. január 1-jétől hatályosmódosítása előírja, hogy a havi adó- és járulékbevallásban az alkalmimunkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatosan is kell adatokatszerepeltetni. Erre a 0708-as számú bevallás 13. számú pótlapja szolgál, azadatokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...Nem minősül munkaviszonynak amegbízási, valamint a vállalkozási jogviszony alapján végzett munka, ezen szerződésekkeretében történő foglalkoztatást a Ptk. szabályozza. Az előzőekben leírtakbólkövetkezően, ha a tag személyes közreműködés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] ...amely változatlan formábanértékesítésre kerülne. Az adóalany az adott tevékenységet ugyanis sajátalkalmazottjával végzi, az alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatosköltségek, illetve az adott tevékenység miatt felmerült egyéb költségek pedignem minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Alibifelmondás díjának elszámolása

Kérdés: "A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az következik, a megszűnő munkaviszonyú dolgozók"B" zrt.-nél való foglalkoztatásának az a feltétele, hogy a dolgozókmunkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető "A" zrt. fizessen a "B" zrt.-nekolyan összeget, amelyet az átvett dolgozók munkaviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
12
13
14
18