Devizás bevétel átszámítása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó
Részlet a válaszából: […] ...MNB hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítania és bevételként kimutatnia.Egyebekben, mint a katás egyéni vállalkozónál.Összefoglalóan – sajnálatos módon – meg kell állapítani, hogy az egyéni vállalkozó külföldi pénznemben megszerzett bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...által az egyéni cégbe bevinni szándékozott tárgyi eszközökön túlmenően az általa elfogadott követeléseket is, áfát is magában foglaló értéken, továbbá a kérdésben említett vásárolt készleteket is könyv szerinti (áfa nélküli) értéken, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyéb eszközöket is, természetesen áfa nélkül. (Kivétel a még ki nem egyenlített követelés, ott az áfát is magában foglaló értéken, ezt fogja a vevő kiegyenlíteni!)A nem pénzbeli hozzájárulásként felhasználható eszközöket a leltár tartalmazza. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalt tartozás összegével a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem indokolt növelni.Összefoglalóan: az egyéni cég nyitó mérlegében az egyéni cégbe fektetett eszközök együttes értékének az alapító okirat szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Utólagos biztosíték elszámolása

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak szerint a szolgáltató által a megrendelőnek átutalt összeg nem foglaló, de előlegnek sem tekinthető, mivel a szolgáltató már az összeg átutalása előtt teljesített. Valójában az átutalt összeg a szoftver-korszerűsítési szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Személygépkocsi beszerzési értéke

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos ismeretek hiányára utalnak, amely hiányosságot a válasz nem tudja teljesen pótolni.A személygépkocsi – áfát is magában foglaló – bekerülési (beszerzési) értékét a számviteli előírások szerint beruházásként kell elszámolni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] ...akadályai vannak!) Az előleg a főszabály szerint visszajár, ha az ügylet nem teljesül, illetve a vételárba beszámít. Az előleg nem foglaló, amelyet el lehet veszíteni. Nincs igaza az ügyvédnek akkor sem, ha az opció kikötésekor a társtulajdonosok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...Ha van könyvvizsgálója a cégnek, akkor a törvényellenes elszámolás miatt (hamis a mérleg) elutasító záradékot kell, hogy adjon.Összefoglalóan: A kérdésben körülírt támogatási szerződés törvénysértő követelményeket támaszt a támogatottal szemben. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...előző bekezdés szerinti rendelkezést az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe (azaz nem előző évi tételként), feltéve hogy a nem jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Személyszállítás utazásszervezőnél

Kérdés: Utazásszervező szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal utasai részére, ő viszont utazásszervezési szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem közvetített szolgáltatásról van szó, hanem igénybe vett szolgáltatásról, emiatt nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet közvetített szolgáltatás. A személyszállítás, a szállásfoglalás számlázott, az előzetesen felszámított áfát is magában foglaló ellenértékét így az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, azok összegével az iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
1
19
20
21
45