463 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Kérem, közöljék a céges mobilflottáról történő parkolás elszámolását! A cégnek vannak teherautói, amelyeket csak munkájuk elvégzéséhez használnak. El kell különíteni a parkolási költséget? Az áfa elszámolása hogyan történik?

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?

Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel elő­leget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?