159 cikk rendezése:
121. cikk / 159 Termelésből kivont szántóföld bekerülési értéke
Kérdés: Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.
122. cikk / 159 2003-ban vásárolt földterület apportálása
Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
123. cikk / 159 Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége
Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
124. cikk / 159 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
125. cikk / 159 Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik
Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
126. cikk / 159 Vissza nem adott foglaló elszámolása
Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
127. cikk / 159 Csereszerződés: átadott-átvett ingatlanok
Kérdés: Cégünk csereszerződést kötött a helyi önkormányzattal. A csere tárgya ingatlan (földterület).A csereszerződés tartalmazza a forintértéket. A csere folytán a felek nem jutnak többletértékhez. Az átadott-átvett ingatlanok azonos értéken szerepelnek a szerződésben. Az átadott ingatlanok érték nélkül szerepelnek a könyvekben. Hogyan kell elszámolni a csereszerződésben szereplő ingatlanok átadás-átvételét?
128. cikk / 159 Ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
129. cikk / 159 Bányászatban igénybe vett földterület értékcsökkenése
Kérdés: A Tao-tv. 1. számú melléklete 5/d. pontja alapján érvényesíthető-e az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés a felszíni művelésű bányászat során igénybe vett földterület után?
130. cikk / 159 Telekvásárlás magánszemélytől (áfa)
Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?
