228 talált cikk a fuvar kifejezésre

Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?

Kérdés: a) Nemzetközi és belföldi árufuvarozással foglalkozó társaság a 2012-2013. években vásárolt és üzembe helyezett új kamionja után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában? b) Elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás a 2012-2013. évben vásárolt és üzembe helyezett új mezőgazdasági erő- és munkagépe után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában?
a) kérdés

Kérdés: Március 29-én készletraktárunkból árut szállítottunk ki Németországba, szállítólevéllel, fuvarokmányokkal. Készletprogramunk március 29-én levette a készletből. Szerződés szerint a vevő április 3-án az átvételt igazolja. Mi a helyes teljesítési időpont a számlán? Az Áfa-tv. 89. §-a szerint az adómentes értékesítés akkor számlázható, ha az árut más tagállamban a vevő átvette. Könyvelési tételek: március 29-én T 36 – K 261, április 3-án T 311 – K 931 és T 261 – K 36, T 814 – K 261. A 60-as bevallásban áprilisban szerepeltetjük. Helyes ez így?

Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozást végző társaságnál a helyi iparűzési adó számítása során az autópályadíj közvetített szolgáltatás címén levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? Kérem, jogszabályi hivatkozást is szívesedjenek megjelölni!

Kérdés: Az EU-s társaság EXW-paritással magyar zrt.-nek terméket ad el, amit a zrt. magyar kft.-nek továbbértékesít, a kft. pedig – aki a fuvarszervező – az árut exportálja, vagy más tagállamban úgy értékesíti, hogy az áru nem lép be Magyarország területére. Hogyan kell a magyar zrt.-nek, illetve kft.-nek számláznia? Áfásan vagy áfa nélkül?

Kérdés: Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?