228 talált cikk a fuvar kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?

Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.

Kérdés: Az importáló cég a behozott árut nem a saját telephelyére szállítja, hanem egyenesen a vevőhöz. Ebben az esetben az általa kifizetett fuvarköltség része-e a beszerzési értéknek? Csökkenthető-e ezzel a fuvarköltséggel az iparűzési adó adóalapja?

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!

Kérdés: Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?