Törzstőke leszállítása

Kérdés: A kft. a törzstőkét szeretné leszállítani. Ez esetben az eredménytartalékot is csökkenteni kell? Van a kft.-nek fejlesztési tartaléka, az nem használható fel? Van arra lehetőség, hogy a fejlesztési tartalékot – saját elhatározásból – visszavezessük az eredménytartalékba? Milyen egyéb teen­dőim vannak? Önellenőrzés? Taggyűlés?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a legfontosabbakról feledkezett meg. Ez a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, annak is a 159-164. §-ai. Ezek közül csak néhányat emelünk ki.A törzstőke leszállításáról a taggyűlés dönthet. A törzstőke leszállításáról döntő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti gazdasági társaság a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott tetőfelújítás az Szt. szerint karbantartásnak minősül. Ez nagyon lényeges, mert ez – ez esetben – azt jelenti, hogy a társaságnak a tulajdoni hányada...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül-e a munkáltatói jogkör gyakorlása, illetve ellátható ez a tevékenység nulla forintos megbízási díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen csak abban az esetben bír relevanciával, amikor a munkáltatói jogokat a társaság valamelyik tagja gyakorolja. Megválaszolásához a Gt. szabályait kell alapul venni, melyek értelmében a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA) 3. §-ának (2) bekezdése szerint nem tartozik a KTIA hatálya alá – többek között – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Beolvadás térítés nélkül kapott részesedéssel

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a beolvasztó (az átvevő) gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy az átvevő gazdasági társaságnak a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Innovációs járulék

Kérdés: A szlovén cég 2011 februárjában Magyarországon alapított kft.-t, amely kereskedelmi tevékenységet folytat. 2012-től itt kell-e innovációs járulékot fizetnie a kft.-nek? A szlovén céget, mint alapítót, bejelentettem kapcsolt vállalkozásként.
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Így a kérdés szerinti kft. is, függetlenül attól, hogy szlovén cég alapította.A (2) bekezdés szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó a Tbj-tv. 5. §-a alapján biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egy­idejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

OEK-nyomtatvány – 1011-es

Kérdés: Egyik ügyfelem élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. tv. 82-83. §-ai 2012. 01. 01-jétől jelenleg is hatályos rendelkezései is biztosítanak számára. Részesedést kíván szerezni egy olyan magyar ingatlantulajdonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban, amelynek jelenlegi tulajdonosa olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, amelyben a részesedést szerző magánszemély a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad több mint 10 százalékával rendelkezik. E törvény 83. §-ának (2) bekezdése szerint – egyéb kedvezmények mellett – a tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor ezzel összefüggésben más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. Ennek ellentmondani látszik a bevallásra rendszeresített 1011-es OEK bejelentés és nyilatkozathoz közzétett kitöltési útmutató második bekezdésének utolsó mondata, mely szerint: "Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy a fentiek az illetékfizetési kötelezettségét nem érintik (lábjegyzetben ugyanitt hivatkozás történik az Itv. 18. és 26. §-ai rendelkezéseire)." Úgy tűnik, hogy a törvény illetékmentességi szabályát a kitöltési utasítás felülírja.
Részlet a válaszából: […] Időközben (07. 30. nappal) módosult a 1011-es OEK-nyomtatvány kitöltési útmutatója, amely már nem tartalmazza a kérdésben idézett előírást. Ez tehát azt jelenti, hogy a feltételek teljesülése esetén nem áll fenn vagyonszerzésiilleték-kötelezettség sem a részesedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj, eltérő üzleti év esetén

Kérdés: Társaságunk naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, 07. 01-jétől 06. 30-ig terjedően. Az éves élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2012. 06. 30-ig bevallottuk, első részletét megfizettük. Kérdésünk, hogy az éves kötelezettséget hogyan kell elszámolni? Megerősítést kérünk arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti díj könyvelése a hatósági díjak között helyes.
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló 40/2012. (IV. 27.) VM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben a felügyeleti díj fizetésére kötelezett gazdasági társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet választ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasznál figyelembe kell venni az Szt.,illetve a Gt. előírásait is. Az Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: azátalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározottmérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
1
27
28
29
65