Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. szerint "X" és "Y" vállalkozás, ha "X" vállalkozásban "A" német magánszemélynek 24%-os tulajdoni részesedése van, "Y" vállalkozásban "A" német magánszemélynek 43%-os, "B" német magánszemélynek 29%-os és "C" német magánszemélynek 12%-os tulajdoni részesedése van? "A", "B" és "C" magánszemélyek a Ptk. szerint közeli hozzátartozók. "X" és "Y" vállalkozás között üzleti kapcsolat van, "Y" vállalkozás bérbe adja ingatlanát "X" vállalkozásnak.
Részlet a válaszából: […] Az esetet a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja alapjánlehet megítélni. E rendelkezés szerint kapcsolt vállalkozás: az adózó és másszemély, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával– közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Tízszázalékos adókulcs

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2006-2007. adóévre azonosan szabályozta a 19. §-a(3)–(6) bekezdéseiben a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit. Mind a kétadóévben az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részére lehetett 10%-kal azadót számítani, azaz maximálisan egy adóévben 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk 2009-ben 2010-re

Kérdés: A gazdasági társaság 2009. év végén fog kultúrautalványt és üdülési csekket vásárolni a dolgozói részére, melyet 2010. év elején juttat majd a munkavállalóinak (adómentes korlátokon belül). Ha 2010-ben juttatja a munkavállalóinak a 2009-ben vásárolt cafeteriaelemeket, akkor az új jogszabályok szerint már szja-t kell fizetni utána, de ha a 2009. év végén adja a 2010. évre érvényes utalványokat, akkor még nem kell adót és járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] Ha a gazdasági társaság 2010-ben juttatja a munkavállalóinaka 2009-ben vásárolt cafeteriaelemeket (kultúrautalványt és üdülési csekket),akkor az új jogszabályok szerint már szja-t kell fizetni utána, de ha a 2009.év végén történik a juttatás, és még az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az apport átadásának/átvételénekkönyvelésében nincs változás. A Gt. szerint a gazdasági társaság alapításához valamennyitag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek)vagyoni hozzájárulása pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás közhasznú nonprofit kft.-nél

Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 174. számában a 3653. kérdésre adottválaszban még feltételezéssel éltünk, azaz feltételeztük a törvény módosítását.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt (Szht.) módosította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az ázsióval történő törzstőkeemeléshezkapcsolódó számviteli követelményekre szeretnénk a figyelmet felhívni. A Gt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőkefelemeléséről a taggyűlésnek kell döntenie a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés lényege, hogyan lehet a bt.-tmegszüntetni úgy, hogy a bt. cégjegyzékből való törlése minél kevesebbekerüljön. Néhány módszert felsorol a kérdező, de azok a beltag számára továbbiteherrel járnak. Vegyük sorra a lehetséges megoldásokat!Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – terjedelmi okokból – csak röviden válaszolunk.Ezért javasoljuk alaposan áttanulmányozni a Gt. 65-87. §-ait, a Cégtörvény57-61. §-ait, továbbá az Szt. 136-141. §-ait a jogi, számviteli előírásokmegismerése céljából.A kérdés szerinti kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a Tao-tv. kapcsolt vállalkozás fogalmából(4. § 23. pont) a következőt kell vizsgálni: kapcsolt vállalkozás– az adózó és azon személy között áll fenn, amely azadózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert – a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; – Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; – ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2009. június 30-áig hatályos 13. §-a (1)bekezdésének b) pontja szerint növelni kell az adózás előtti eredményt – többekközött – a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagságiviszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
42
43
44
69