685 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Egyéni cégként be van jegyezve. A Gt. szerint az átalakulás adó- és illetékmentes. Ezzel szemben az LB hozott egy ellentétes ítéletet (BH 2008/34). Az egyéni vállalkozók 2009-ben megjelent kézikönyve szintén taglalja ezen furcsa ítéletet. A kérdésem tehát, hogy átalakulhat-e az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó adó- és illetékmentesen?

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?

Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?

Kérdés: Egyéni vállalkozásom tulajdonában lévő eszközökből szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportot bevinni. Ezek az eszközök a vállalkozásom könyveiben túlnyomórészt nulla értéken szerepelnek, azonban az apport meghatározásakor, mivel működő eszközökről van szó, lehetséges-e piaci értéket meghatároznom? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak egyéni vállalkozóként rám?

Kérdés: Tag vagyok egy gazdasági társaságban. Rendszeres jövedelemben nem részesülök. Évek óta havonta elszámolok a társasággal hivatalos célú gépkocsihasználatot a saját tulajdonomban lévő személygépkocsi után. Idáig útnyilvántartás alapján minden hónapban kifizették a hivatalos gépkocsi-használatot. A társaság könyvvizsgálója szerint a kiküldetési rendelvény nélkül elszámolt saját gépkocsihasználat után a magánszemélynek kell a cégautóadót megfizetnie, ha a kifizető őt erről írásban tájékoztatta. A jövőben sima útnyilvántartás alapján már nem számolható el hivatalos gépkocsihasználat? A kiküldetési rendelvénynek mit kell tartalmaznia? Hogyan kell bizonylatolni a megtett km-eket, a gépkocsihasználatot, hogy cégautóadót és egyéb járulékterheket ne kelljen fizetni?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdasági társaság olyan – esetleg több évet érintő – bizonylatai (vevői, szállítói számlák, pénztárkiadási bizonylatok stb.), amelyek nehezen pótolhatók, elvesznek, megrongálódnak? Jegyzőkönyvet kell felvenni? Az adóhatóságnak jelezni kell?

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?