Találati lista:
481. cikk / 685 Veszteségelhatárolás
Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
482. cikk / 685 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
483. cikk / 685 Iskola rehabilitációs járuléka
Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
484. cikk / 685 Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása
Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
485. cikk / 685 Átalakulás negatív eredménytartalékkal
Kérdés: A bt. szeretne átalakulni kft.-vé. Jelenleg a saját tőke 57 millió Ft jegyzett tőke és mínusz 23 millió Ft eredménytartalékból áll. 2007-ben várhatóan nyereséges lesz. Ezekkel a főbb adatokkal átalakulhat-e a társaság? Az átalakulás keretében szabadon csökkenthető-e a jegyzett tőke az eredménytartalék javára? Ezt esetleg az átalakulás előtt kell megtenni?
486. cikk / 685 Kapcsolt vállalkozás magánszeméllyel
Kérdés: Magánszemély az "A" kft.-ben 97 százalékos tulajdonos és egyben ügyvezető is. A "B" kft.-ben, amely evaalany, 30 százalékos tulajdoni részesedése van. Itt nem ügyvezető, jelentős befolyással nem rendelkezik. Kérem segítségüket, hogy a magánszemély a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozásban áll-e az "A" kft.-vel!
487. cikk / 685 Beolvadás a közhasznú társaságba
Kérdés: Egy kft. beolvad a kht.-ba 2008-ban. Előtte a kht.-nak át kell-e alakulnia nonprofit kft.-vé?
488. cikk / 685 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
489. cikk / 685 Beolvadás – részesedésváltozás
Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?
490. cikk / 685 Végleges pénzeszközátadás illetékkötelezettsége
Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?
