Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.
Kapcsolódó címkék:    

Evás bt. beltagjának pénzfelvétele

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?
Részlet a válaszából: […] A választ annak az előrebocsátásával adjuk meg, hogy akérdésben szereplő bt. nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, azaz azEva-tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Az Eva-tv. 4.§-ának (4) bekezdése szerint az adóalany időrendben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés azosztalékfizetésről az ügyvezetőnek – ha a társaságnál felügyelőbizottságműködik, a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára, a számvitelitörvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Háziorvosi bt. bevétele

Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz abból kell kiindulni, hogy miként kell aháziorvosi bt.-nek a kapott támogatást elszámolnia!Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapbóltörténő finanszírozásának részletes szabályairól a többször módosított 43/1999.(III. 3.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés után üzletrész értékesítése

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az X kft. által teljesített pótbefizetési kötelezettségetnem lehet követelésként kimutatni, mivel az nem teljesíti a számviteli törvény29. §-a (1) bekezdésében a követelésekre előírt feltételeket. A kft. általteljesített pótbefizetést – a pénzmozgással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címke:

Társaság sorozat jellegű értékesítése

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?
Részlet a válaszából: […] A sorozatjellegre vonatkozó kérdésfeltevésnek a konkrétesetben nincs relevanciája. Az ingatlanok sorozat jellegű értékesítéseireirányadó áfaelőírások [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény (a továbbiakban Áfa-tv.) 6. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás közhasznú nonprofit kft.-nél

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozik-e a közhasznú nonprofit kft.?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, szakképzési hozzájárulásfizetésére kötelezett.Az Szhj-tv. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerintszakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság,nincs kivéve a közhasznú nonprofit kft. (gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A jogelőd "A" kft. negatív adóalapja az adókötelezettségekeletkezésének évében keletkezett, amelynek elhatárolásához a Tao-tv. 17.§-ának (8) bekezdése alapján nem kell adóhatósági engedélyt kérni, még akkorsem, ha az adóévben a bevételek nem érik el a költségek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke:

Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma amunkavégzésre irányuló jogviszonyban állók átlagos állományi létszáma.Munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévőnek számít a munkaviszony, amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül a bedolgozói jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Iskola rehabilitációs járuléka

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az iskola nem tartozik a gazdasági társaságok csoportjába,az iskolának nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 183. számában – 2008.09.25.):Olvasói észrevétel: A 2008. 04. 17-én kelt 173. sz. Számviteli Levelekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
48
49
50
70