Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma amunkavégzésre irányuló jogviszonyban állók átlagos állományi létszáma.Munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévőnek számít a munkaviszony, amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül a bedolgozói jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Iskola rehabilitációs járuléka

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az iskola nem tartozik a gazdasági társaságok csoportjába,az iskolának nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 183. számában – 2008.09.25.):Olvasói észrevétel: A 2008. 04. 17-én kelt 173. sz. Számviteli Levelekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben a kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. 4.§-a 23. pontjának a) és c) alpontja alapján állhat fenn, azaz azon az alapon,hogy – "A" vállalat "B" vállalatban a Polgári Törvénykönyv (atovábbiakban: Ptk.) rendelkezései megfelelő alkalmazásával közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Átalakulás negatív eredménytartalékkal

Kérdés: A bt. szeretne átalakulni kft.-vé. Jelenleg a saját tőke 57 millió Ft jegyzett tőke és mínusz 23 millió Ft eredménytartalékból áll. 2007-ben várhatóan nyereséges lesz. Ezekkel a főbb adatokkal átalakulhat-e a társaság? Az átalakulás keretében szabadon csökkenthető-e a jegyzett tőke az eredménytartalék javára? Ezt esetleg az átalakulás előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos számvitelielőírásokat az Szt. 136-141. §-ai tartalmazzák.Az átalakuló bt.-nek a 138. § szerintvagyonmérleg-tervezetet kell készítenie, amely vagyonmérleg-tervezet harmadikoszlopában a saját tőke tételeiben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Kapcsolt vállalkozás magánszeméllyel

Kérdés: Magánszemély az "A" kft.-ben 97 százalékos tulajdonos és egyben ügyvezető is. A "B" kft.-ben, amely evaalany, 30 százalékos tulajdoni részesedése van. Itt nem ügyvezető, jelentős befolyással nem rendelkezik. Kérem segítségüket, hogy a magánszemély a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozásban áll-e az "A" kft.-vel!
Részlet a válaszából: […] A magánszemély "A" kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonybanvan, hiszen többségi befolyással rendelkezik a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a)alpontja alapján. Az "A" és "B" kft. között nincs kapcsolt vállalkozásiviszony, kivéve ha "B" kft.-ben a magánszemély közeli hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Beolvadás a közhasznú társaságba

Kérdés: Egy kft. beolvad a kht.-ba 2008-ban. Előtte a kht.-nak át kell-e alakulnia nonprofit kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy át kell alakulnia.A Gt. 365. §-ának (1) bekezdése szerint 2007. július 1. utánközhasznú társaság nem alapítható. A (4) bekezdés 2007. július 1-jével hatályonkívül helyezi a Gt. 75. §-a (3) bekezdésének g) pontját, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdés – kisebb korrekciókkal -lényegében a választ is magában foglalja az utolsó valódi kérdések kivételével.Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsön valamilyen formában történő elengedéseelég gyakran előfordul, továbbá mert a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Beolvadás – részesedésváltozás

Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az adott esetben "C" zrt.-nél az"A" zrt.-ben lévő részesedésének értéke nem változik, így nem kell tenniesemmit.A rövid válasz indokolása a következő:"B" zrt.-nek az "A" zrt.-be történő beolvadása önmagában nemváltoztatja meg "A" zrt.-nél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Végleges pénzeszközátadás illetékkötelezettsége

Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A végleges pénzeszközátadás illetékjogi megítélésénél azalábbiakra kell figyelemmel lenni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.törvény (Itv.) 11. §-a alapján ingó ajándékozása eseténajándékozásiilleték-kötelezettség keletkezik. Az Itv. 2. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2. §-a határozza meg azt, milyen gazdaságitársaság lehet az eva alanya, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Eszerint az eva alanya lehet a közkereseti társaság, a betéti társaság, akorlátolt felelősségű társaság. A kérdésből nem derül ki, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
1
47
48
49
68