Kapcsolt vállalkozás magyar és külföldi társaságnál

Kérdés: Egy franciaországi cég 100 százalékban tulajdonosa egy angol és egy magyar leányvállalatnak. A két leányvállalat szerződéses üzleti kapcsolatban áll egymással. A társaságiadó-törvény értelmében a két leányvállalat kapcsolt viszonyban van-e?
Részlet a válaszából: […] A két leányvállalat a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja c)alpontja alapján kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Teljesül ugyanis, hogyaz adózóban (a magyar leányvállalat) és más személyben (az angol leányvállalat)harmadik személy (a franciaországi cég) – a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Bázisadat beolvadás esetén

Kérdés: Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] Beolvadás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő (megmaradó) kft.-nek az átalakulás időpontjával – mintmérlegfordulónappal – el kell készítenie mind az átalakuló, mind azátalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegét, az év végi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvezető munkáltatói joggyakorlása

Kérdés: 4 fős kft.-ben a tulajdonosok egyenlő arányban részesednek. Ebből 2 fő ügyvezető igazgatóként van bejelentve, ezért díjazásban nem részesülnek. Az egyik ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ez a tag más tevékenységgel kapcsolatban munkaviszonyban van a kft.-vel, ahol munkabérben részesül. Helyesen jártunk-e el, ha ezt a munkaszerződést a másik ügyvezető kötötte meg vele? Ha nem, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságmunkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződéseltérően nem rendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnálügyvezető testület működik, a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvényben (a Gt.-ben) kell keresnünk.A Gt. 121. §-a alapján a társaság bejegyzését követően atagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrésztestesíti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj összevonandó jövedelemként

Kérdés: Egy kft. tagja a saját gazdasági társaságának bérbe adja magánszemélyként az egyébként tulajdonában lévő lakást. Összevonandó jövedelemként kívánja adózni a bevételét, erről már az év elején nyilatkoznia kell? Ha nem éri el a jövedelme az éves 1 700 000 forintot, akkor a kifizető vonhat-e tőle 18 százalék adóelőleget? Ha ilyen módon adózik a bérleti díj után, kell-e százalékos ehót fizetni és mennyit, mert a 14 százalékot csak a külön adózó jövedelem után írja elő a törvény.
Részlet a válaszából: […] Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély csak azadóbevallásában választhatja az összevont adóalap részeként az önállótevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Évközben a kifizető 25 százalék adót von le, fizet be az adóhatóságnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi állampolgár különadója

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
Részlet a válaszából: […] Ha a Magyarországon foglalkoztatott külföldi illetőségűmagánszemély Magyarországon személyijövedelamadó-bevallást ad, akkor kell 4százalék különadót megfizetnie az szja-n felül, ha a személyijövedelemadó-bevallásábanszereplő, összevont adóalap szerint a járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben szereplőadatok alapján túlzottan nagy aránytalanság van a magánszemély által felvettkölcsön [50 ezer euró 260 Ft/euróval 13 000 E Ft) és a biztosítékként adott 2,5százalék üzletrész (1300 E Ft) között. (Ha valamelyik szám nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címke:

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a konkrét kérdésbenlényegében a válasz is benne volt. Különválás esetén az "A" társaság megszűnik, és akülönválással – az adott esetben – három új társaság jön létre. Annak eldöntése,hogy az új társaságok milyen összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 144. §-a szerint a gazdasági társaságon kívüli,egyéb vállalkozó átalakulása során – ha az átalakulást törvényi előíráslehetővé teszi – a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés illetéke

Kérdés: A jegyzett tőke emelésére a társaság tagjai által átadott pénzeszközök a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A gazdasági társaság tagjai által az alapításkor, illetve tőkeemeléskor atársaság részére átadott pénzeszközök vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
51
52
53
70