Találati lista:
91. cikk / 371 Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át
Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
92. cikk / 371 Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?
93. cikk / 371 Parkolási nyugta elszámolása
Kérdés: Társaságunk több céges gépjárművel rendelkezik, amelyek mindegyike után cégautóadót fizet. Az egyik céges autót használjuk minden olyan ügyintézésre, amely a mindennapos működésünket szolgálja. Egy hónapban így több parkoló automatából vásárolt nyugta kerül a könyvelési csoportra. A parkolási nyugtát el lehet-e költségként számolni, számla kiállítása nélkül? A nyugtán szerepel a kibocsátó neve, címe, adószáma, pontos dátum, rendszám és sorszám. Ha nem, akkor kérnünk kell a parkolási társaságtól minden hónapban számlát?
94. cikk / 371 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
95. cikk / 371 Középvállalkozás beruházásainak támogatása szállítási ágazatban
Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?
96. cikk / 371 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
97. cikk / 371 Autópálya-matrica elszámolása munkába járásnál
Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti. Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot is, a matricavásárlásról szóló számla, a bírságról hozott határozat alapján. Ezen juttatások, költségtérítések adókötelesek?
98. cikk / 371 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
99. cikk / 371 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
100. cikk / 371 Üzembentartási jog nélküli bérlet
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
