363 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházásiilleték-menteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50%-kal növelten kell megfizetni az illetéket.
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkahelye és a lakhelye közötti útvonalra gépjárművel történő gépkocsi-költségtérítést kap, adóköteles jövedelme keletkezik-e, amit a kifizetés évéről szóló szja-bevallásban szerepeltetnie kell?

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet végző kft. nem fizet cégautóadót, viszont használja a gépjárművet a vállalkozási tevékenységéhez. Kell-e menetlevelet vezetnie a társaságnak?

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?

Kérdés: Társaságunk személygépkocsit bérel tartós bérleti konstrukcióban. A szerződés szerint a havi díj: bérleti díj, karbantartási díj, gumikopási díj, kötelező felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, cégautóadó. Ezekhez tételesen felsorolt havi díj kapcsolódik. A havi számlákon azonban egyösszegű bérleti díj szerepel, ami ezen részdíjak összessége. Hogyan kezelendő ez számvitelileg és az áfalevonás szempontjából?