Találati lista:
1101. cikk / 1287 Önkéntes pénztárba történő befizetés
Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
1102. cikk / 1287 Irodaház önkormányzati támogatásból
Kérdés: A kft. egy irodaházat fog építeni. A beruházás finanszírozása az önkormányzat által nyújtott támogatással történik. Hogyan kell ezt és a támogatás miatti áfát elszámolni?
1103. cikk / 1287 Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
1104. cikk / 1287 Visszaigényelt energiaadó elszámolása
Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
1105. cikk / 1287 Magánszemély számítógép-kiadásainak kedvezménye
Kérdés: Hogyan változik a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak adókedvezménye?
1106. cikk / 1287 Készpénzes számla nyilvántartása
Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
1107. cikk / 1287 Német állampolgár osztaléka utáni szja
Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
1108. cikk / 1287 Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása
Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
1109. cikk / 1287 Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése
Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
1110. cikk / 1287 Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása
Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
