Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...hat.]Itt hívjuk fel a figyelmet az új Szt. 38. §-a (3) bekezdése f) pontja szerinti előírásra, amelyet a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló, 2001. évi LXXIV. törvény 173. §-ának (3) bekezdése pontosított, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...lesz a társasági adónak és a Tao-tv.-ben szabályozott osztalékadónak. Erről azonban a Tao-tv.-ben nem találnak rendelkezést, ugyanis az egyes pénzügyi jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvényben (Ptjm.) módosult az Art. 96/A. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Utalás a könyvvizsgálatra

Kérdés: Fel kell-e tüntetni a beszámoló egyes lapjain a következő szöveget annak a kft.-nek, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
Részlet a válaszából: […] Igen, fel kell tüntetni! Az új Szt. 154. §-ának (3) bekezdése szerint a kérdésben hivatkozott szöveget akkor is fel kell tüntetni, ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte (akár azért, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges változás következett be, akkor a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható. (Megjegyzés: A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 123. §-a szerint ez a rendelkezés annyiban változott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...bír. (Az ettől eltérő teljesítési helyek [közlekedés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, termék összeszerelése, javítása, egyes rendezvényekhez tapadó szolgáltatások, termékhez kapcsolódó szakértés] értelemszerűen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottakhoz hasonló – problémák, felvetések, igények fogalmazódtak meg, amelyeknek csak további részletező, illetve egyes területeken mentesítést is tartalmazó szabályozással lehetne megfelelni. Ezért célszerűbbnek tűnt a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...miatt elszámolt bevételnek a bekerülési értéket meghaladó része feltétel nélkül csökkenti az adózás előtti eredményt. A Tao-tv. egyes előírásai [8. § (1) bekezdés j) pont; 8. § (5) bekezdés; 13. §; 27. § és néhány átmeneti rendelkezés] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési alapot alakít ki. Az alap az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó – saját döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...sem.A szavatosságon kívül a jótállás (garancia) is a hibás teljesítés orvoslására szolgál. A jótállás alapulhat szerződésen, de egyes esetekben (pl. tartós fogyasztási cikkek esetén) a jogszabály kötelezően alapít jótállást. A jótállás többletjogosítványokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...kell ismételten közzétenni, hogy annak a záró adatai szerepeljenek nyitó adatként, és azok mellett az ellenőrzés megállapításainak az egyes eszközök, illetve források értékét összevontan módosító összegei legyenek a középső oszlopban (a harmadik oszlopban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
118
119
120
123