637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Kell-e utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Szabályosan jár-e el a kft., ha megbízási és vállalkozási szerződéses jogviszony keretében megbízottai részére, a megbízási és vállalkozási szerződésekben előre rögzített módon, a szerződéses feladatok teljesítése során felmerült vidéki utazások költségeit a kft. nevére kiállított számla alapján kifizeti, és ezután az anyagköltségek között elszámolja? (Útnyilvántartást is kérünk!) Jobb megoldás lenne, ha a megbízási és vállalkozási szerződés alapján kiállított számlába foglalnák bele megbízottaink ezeket a költségeket?

Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?

Kérdés: Az Szja-tv. 70. §-ának (11) bekezdése alapján: "Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani." Milyen bizonylatolás felel meg a fentieknek?

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltatást végző vállalkozó a vetést vetőmag biztosításával, a műtrágyaszórást műtrágya biztosításával, a vegyszerezést vegyszer biztosításával végzi. A vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer nettó árbevételét a mezőgazdasági tevékenység vagy pedig a nem mezőgazdasági tevékenység árbevételeként vehetjük számba a nettó árbevétel/bevételben a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel arányának számításakor?