630 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.

Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?

Kérdés: Ingatlant vásárolunk, két év alatt felújítjuk, de nem aktiváljuk, mert a felújítás függvénye, hogy az önkormányzat megadja-e a használatbavételi engedélyt. Ezen idő alatt nem használunk fel fejlesztési tartalékot (a felújítás összegének megfelelően). Amikor a felújítás befejeződött, a használatbavételi engedélyt megkaptuk, a beruházást akkor aktiváljuk, abban az évben feloldhatom a teljes összegre (bekerülési érték+felújítás) a fejlesztési tartalékot?

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?

Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő gépvásárlási és ültetvénytelepítési támogatást (45% és 35%) kapott az MVH-tól. A jogszabályi rendelkezés szerint az összeget a tőketartalékba helyeztük. Kérdésünk: az éves értékcsökkenési leírásnak a támogatással arányos 45, illetve 33 százalékát a tőketartalék terhére kell-e könyvelni, vagy költségként az 5. számlaosztályba?

Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.