627 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: A 2003. évben vásárolt 110 E Ft bruttó értékű számítógépre 2010 novemberében az alapprogram használatát kiteljesítő programot vásároltunk 31 E Ft értékben. A gép 33 százalékos értékcsökkenési leírással már nullaértékű. Rá kell aktiválni a gépre, mert rendszerprogram? Vagy mégsem, és akkor azonnal leírhatom, mert később bármelyik gépre rátehetem? Ha aktiválni kell, akkor hogyan számolom el a 2010. évi értékcsökkenést? A tárgyévben egyszerre? Vagy meg kell bontani a ráaktivált értékkel növelt bruttó értéket?

Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat – bekerülési értéküket figyelembe véve – tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?

Kérdés: A 4271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. A társaság magánszemélytől lakóingatlant vásárolt, amelyet egyéb szálláshelyként kíván üzemeltetni. A tulajdoni lapon a vett lakóház udvarként szerepel. A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását a társaság még nem kezdeményezte. A lakóingatlanon a társaság karbantartási munkákat végez. Az udvaron úszómedencét alakít ki, a lakóházzal egybeépítve wellnessrészt hoz létre. Kertet épít, parkolót alakít ki. Az Áfa-tv. 124. §-a alapján a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék és szolgáltatás előzetesen felszámított áfája nem igényelhető vissza. Az úszómedencét, a wellnessrészleget külön-külön ingatlanként, a kertkialakítást, a parkosítást külön-külön építményként aktiválhatjuk-e? Az ezekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa visszaigényelhető-e?

Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?

Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (adómentes a tevékenység jellegére) megvásárolt 2006. évben 2 db fogászati széket, amelyet 2007-től folyamatosan kölcsönad. Amikor felvette a kölcsönzési tevékenységet, akkor bejelentette az APEH-hez, hogy a gép kölcsönzésére az alanyi adómentességet választja. A fogászati székek beszerzésekor az áfát nem igényelte vissza. A kft. a 2 fogászati széket el kívánja adni. Az eladáskor áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítania?

Kérdés: 2009. év végén a társaság vásárolt egy ingatlant, amelyet – kisebb átalakítások után – 2010. 4. 1-jével üzembe helyezett, irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A társaság vezetése úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és kiépít egy másik parkolót a helyén. Hogyan helyes elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben elszámolni? Az ingatlan értékéhez hozzá kell aktiválni?

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?