627 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.

Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?

Kérdés: A megbízó és a megbízott között 2008-ban létrejött szerződés szerint a megbízó átadja – állateledel-márkára vonatkozó – területi képviseleti jogait. A megbízó ezért egyszeri nettó 1760 ezer forint megbízási díjra jogosult. A szerződés 2009. 12. 31-ig érvényes. Amennyiben a megbízott ezen időpontig 48 tonna forgalmat realizál, a szerződés automatikusan egy évvel meghosszabbodik. Elszámolható-e a vagyoni értékű jog értékcsökkenésként egy összegben?

Kérdés: "A" és "B" kft. korábban társasházat alapított. A társasházi alapító okirat megosztási vázrajza és műszaki leírása szerint 10 db parkolóhelyet magában foglaló terület kizárólagos használója az "A" kft. Használatbavételi megállapodás alapján az "A" kft. a parkolókat a "B" kft. végleges használatába adja X Ft + áfa ellenében. Számviteli szempontból minek minősül a végleges használatbaadás?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége szerint alvállalkozóként parképítést végez építésiengedély-köteles, új beruházásként megvalósított áruházak környezetében. Helyesen járunk-e el, ha a munkát a fordított adózás alá eső tevékenységként számlázzuk?