630 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: A megbízó és a megbízott között 2008-ban létrejött szerződés szerint a megbízó átadja – állateledel-márkára vonatkozó – területi képviseleti jogait. A megbízó ezért egyszeri nettó 1760 ezer forint megbízási díjra jogosult. A szerződés 2009. 12. 31-ig érvényes. Amennyiben a megbízott ezen időpontig 48 tonna forgalmat realizál, a szerződés automatikusan egy évvel meghosszabbodik. Elszámolható-e a vagyoni értékű jog értékcsökkenésként egy összegben?

Kérdés: "A" és "B" kft. korábban társasházat alapított. A társasházi alapító okirat megosztási vázrajza és műszaki leírása szerint 10 db parkolóhelyet magában foglaló terület kizárólagos használója az "A" kft. Használatbavételi megállapodás alapján az "A" kft. a parkolókat a "B" kft. végleges használatába adja X Ft + áfa ellenében. Számviteli szempontból minek minősül a végleges használatbaadás?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége szerint alvállalkozóként parképítést végez építésiengedély-köteles, új beruházásként megvalósított áruházak környezetében. Helyesen járunk-e el, ha a munkát a fordított adózás alá eső tevékenységként számlázzuk?

Kérdés: Szakközépiskolánk interaktívtábla-használati felnőttképzési programját akkreditáltatta. A program akkreditációs díja 70 E Ft. Ki lehet-e mutatni a program akkreditációs díját a vagyoni értékű jogok között?

Kérdés: Kérdésem az egyéni vállalkozói beruházáshoz kapcsolódik, mégpedig épület (panzió)-építéshez. Mik azok a költségek, amiket elszámolhatok anélkül, hogy meglenne a használatbavételi engedély? Mivel sok sajátanyag-vásárlás történt, ami után, áfások lévén tavaly óta, azt is csak a használatbavételi után igényelhetem vissza. Ebből az anyagból külső kivitelező dolgozott szakmunkán, de készült saját alkalmazottal is munka, úgyhogy tipikus saját vállalkozáson belüli és külső vállalkozás megbízásával történt beruházásról van szó.

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?

Kérdés: A szoftverek beszerzésének, nyilvántartásba vételének ellenőrzése kapcsán merült fel az a kérdés, hogy mennyiben kell különválnia időben az aktiválás során az állományba vételnek és az üzembe helyezésnek? Helyesen jár-e el az ügyvezető, ha minden szoftverbeszerzés esetében azonos napon veszi állományba a szoftvert és állítja ki az üzembe helyezési okmányt? (Ez a két bizonylat azonos sorszámon szerepel.)

Kérdés: A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktd.) 15. §-a alapján – 50%-os vízterhelésidíj-kedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig, – a díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendő díjelőlegből vonhatja le. Társaságunk eddig a második lehetőséggel élt. Helyes-e, ha a vízterhelésidíj-előlegből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és ezt az összeget negyedévenként bevalljuk és megfizetjük a hatóságnak? Év végén az éves kötelezettség összegéből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és az így kiszámított éves díjfizetési kötelezettséget könyveljük az egyéb ráfordítások között? A műszerbeszerzést tárgyi eszközként kezeljük? Az 50%-os díjkedvezmény vonatkozásában társaságunk nem végzett még beruházást, de tervezi azt. Hogyan kell majd könyvelni azt?