630 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: A kft. opciós bérleti jogot vásárolt egy újonnan épülő irodaházban. Amíg az épület nem készül el, hol kell nyilvántartani a vásárolt bérleti jogot?

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? – Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! – Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.

Kérdés: Az Áfa tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészében vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, az előzetesen felszámított áfája levonható. Tehát, ha egy cég az általa épített lakásokat a használatbavételt követően túlnyomórészt bérbe adja – áfásan –, abban az esetben az építés költségeinek az áfáját visszaigényelheti-e? Beruházásként kell kimutatni a leendő lakás építési költségeit, vagy anyagjellegű ráfordításként? Az építkezés folyamatában vissza lehet igényelni az áfát?

Kérdés: A kft. a 88/2007. FVM rendelet alapján erdőtelepítési támogatást kapott 2008. évben. A támogatás összegéből erdőt telepített. Ezt az erdőt beruházásként könyvelem. A kapott támogatást tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A cég által vásárolt raktárkonténert miként kell besorolni a tárgyi eszközök közé? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.