327 talált cikk a helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?

Kérdés: A 4226. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán kérdezzük: olyan számla esetében, amelynek eredeti teljesítése a 20%-os áfamérték időszakában történt, hogyan járunk el helyesen az engedmény miatt történő számla helyesbítésekor? Mindenekelőtt az eredeti összeget az eredeti áfamértékkel negatív értékkel annuláljuk. A helyes értéket tartalmazó új számla áfamértéke 20% vagy 25% lesz?

Kérdés: Esedékességi határidőn belüli fizetés esetén vállalkozásunk engedményt kap partnereitől. Ez hitel-, pénzkölcsönnyújtás, és az Áfa-tv. 86. §-a alapján mentes az adó alól, így mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Helytelen, ha pénzügyi kamatként kiszámlázzuk az engedmény összegét?

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?

Kérdés: Cégünk üzlethelyiséget ad bérbe. Minden hónapban ugyanazt az összeget számlázzuk a partnernek, amely összeg az előző félév elszámolása alapján vetített költség egy hónapra. Az összeg tartalmazza a közüzemi díjakat, a munkabéreket, az anyagköltséget, a szolgáltatási díjakat. Az adott félév után tételes elszámolás alapján a költségek különbözetét helyesbítő számlával korrigáljuk. A havonta leszámlázott összegeket előlegként kell-e elszámolni, vagy üzemeltetési díjként? A különbözetről a számlát milyen formában kell kialakítani? Ha a második félév elszámolása és annak leszámlázása a mérlegkészítés után történik, kell-e önellenőrzést folytatni?

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra a számlahelyesbítés szabálya, ebben kérnénk tanácsukat. Mi történik a következő esetekben? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz a vevő neve és címe. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa csökken. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa nő. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozik cégünk. Előre meghirdetett pontgyűjtő akció keretében vásárlási utalványt adnánk a pontokat beváltó vevőinknek. Mi a helyes adózási és számviteli eljárás?