146 cikk rendezése:
41. cikk / 146 Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában
Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
42. cikk / 146 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
43. cikk / 146 Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
44. cikk / 146 Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában
Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?
45. cikk / 146 Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan
Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
46. cikk / 146 Nyomdaipari termékek helyi adója
Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?
47. cikk / 146 Cégautóadó könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégautóadót 2017-ben? A megfizetett gépjárműadót le lehet-e vonni a fizetendő cégautóadóból?
48. cikk / 146 Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál
Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
49. cikk / 146 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
50. cikk / 146 Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál
Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
