1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szociális hozzájárulásból levonható és igénybe vehető kedvezményt a nettó bérek megőrzéséhez? Bruttó vagy nettó módon?

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?

Kérdés: Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?

Kérdés: Közhasznú alapítvány idegen tulajdonú épületen (kórház, iskola) felújítási munkát végeztet külső vállalkozóval. A vállalkozó számlái a közhasznú alapítvány nevére szólnak, az alapítvány fizet. A felújítás befejezését követően a közhasznú alapítványnak a felújítást tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie, majd tárgyi eszközként értékesíteni az épület tulajdonosa részére, vagy támogatásként számolhatja el? Hogyan kell elszámolni, ha a támogatáshoz pályázaton elnyert pénzt használ fel az alapítvány?

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?