157 talált cikk a hulladék kifejezésre

Kérdés: Nem világos számunkra a 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdésének alkalmazása. E rendelkezés alapján mely támogatások mentesülhetnek az arányosítási kötelezettség alól? Vállalkozásunk a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet alapján vágósertések után járó termelési támogatását 2004-ben igényelte, melynek összegét tavaly ki is utalták cégünk számlájára. E támogatás tekintetében kellett volna-e arányosítanunk vagy sem?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?

Kérdés: A totálkáros tehergépkocsit a baleset napjával kivezettük, elszámolva az időarányos terv szerinti értékcsökkenést, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként. A biztosító a mérlegkészítésig megfizette a kár 80 százalékát, amelyet bevételként számoltunk el. A biztosító 20 százalékos értéken a társaságnál hagyta a roncsautót, ezért a 20 százalékos értéknek megfelelő összeget a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenésből visszaírtuk, és a roncsautót üzemkörön kívüli járműként felvettük az eszközök közé. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: 2004. évben a közszolgáltatásba bevont, közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításához központi támogatás igényelhető. A város a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége alapján számított 105 Ft/m3 támogatást igényelte. A támogatás egyéb bevételként számolandó el?

Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?