Folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2003-ban

Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy igen. A kérdésben hivatkozott előirányzatból a támogatást a lakossági eredetű folyékonyhulladék-kezelési és -ártalmatlanítási költségeik fedezetére lehetett igényelni. A költségeket, a ráfordításokat ellentételező támogatásokat pedig az Szt. 77...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Díjkompenzáció elszámolása és áfája

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?
Részlet a válaszából: […] ...települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. Korm. rendelet rendelkezik. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg a települési szilárd, illetve folyékony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Fűtési rendszer cseréje

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...A felújítás bekerülési értékébe beletartozik – az adott esetben – a meglévő fűtési rendszer bontásának a visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett költsége is. Részleges selejtezést, illetve terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Bérbe adott tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?
Részlet a válaszából: […] ...után a tárgyi eszköz nettó értékét össze kell vetni az eszköz átsoroláskori piaci értékével (ez lehet a várható eladási ár, vagy a hulladék-, illetve haszonanyagérték), és amennyiben a piaci érték kevesebb, mint a tárgyi eszköz nettó értéke, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Totálkáros gépkocsi elszámolása

Kérdés: Munka közben a tehergépkocsi totálkáros lett. A biztosítóval a kár rendezése folyamatban van. Sem rendőrségi, sem kárszakértői határozat nincs a kárra vonatkozóan. Milyen időponttal vezethető ki a tehergépkocsi a tárgyi eszközök közül, és milyen értéken? (A balesetet követően a tehergépkocsit a forgalomból kivonták.)
Részlet a válaszából: […] ...formájában kivezetendő érték meghatározása: maximum a kivezetéskori nettó érték, amennyiben a károsult tehergépkocsiból sem hulladék-, sem haszonanyag nem vehető készletre; a kivezetéskor megállapított hulladék, illetve haszonanyagértékkel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Összetört gépkocsi értékesítése

Kérdés: Az 1996-ban 400 ezer forintért vásárolt és 2001-ben 0-ra leírt személygépkocsit 2003-ban öszszetörték. Mivel cascóval nem rendelkezett, a biztosító a kárt nem fizette meg. A személygépkocsi kijavítása költséges lett volna, ezért a kft. ügyvezetője 25 000 forintért értékesítette azt. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély részére történt.A kérdésből nem állapítható meg, a személygépkocsi mennyire volt összetörve, az eladási ár a hulladék-, a haszonanyag értékét eléri-e vagy nem éri el, volt-e egyéb ajánlat, másoknak felkínálták-e vagy sem. Amennyire az ezekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Ingatlan maradványértéke

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz műszaki ismérvek alapján meghatározott élettartamával, valószínűsíthető, hogy lesz maradványérték, de ez a maradványérték (hulladékérték, haszonanyagérték, esetleg eladási ár) nem lesz magasabb, mint a számviteli politikában a nulla maradványérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett összege. A könyv szerinti értéknek része a maradványértéknek megfelelő összeg is.)Megjegyezzük, a tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyagértékét akkor kell – általában terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelési tételek alapján a válasz az, hogy nem mindig jártak el a törvényi előírásoknak megfelelően.A megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból a gyártás után visszamaradt – mint térítés nélkül átvett – anyagot valóban készletre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
12
13
14
15