Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a készletre vételiértékét (ha egyáltalán készletre vehető!) a várható hasznosításnak megfelelőértéken (várható eladási ár, hulladék-, illetve haszonanyagérték, amely értéknem haladhatja meg a kivezetendő eszköz könyv szerinti értékét), majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Beruházás vagy felújítás

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...nemhasználható, illetve használhatatlan (azért kell cserélni), azt (annakkicserélendő részét) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni (hulladék- vagyhaszonanyagértéken készletre kell venni, a fennmaradó nettó értéket pedigterven felüli értékcsökkenésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...számlázott értéke.A K+F tevékenység közvetlen saját költségeit csökkenti:– a kutatás, a kísérleti fejlesztés során visszanyerthulladékok (például lecserélt alkatrészek) hulladék-, illetvehaszonanyagértéke,– a K+F tevékenység során előállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címke:

Feleslegessé vált apport elszámolása

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...a nyomdagép nettó értékét(csökkentve a várhatóan hasznosítható alkatrészek piaci értékével, hahasznosítható alkatrész nincs, a hulladékértékkel, amelyet készletre kellvenni) terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 138),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Totálkáros tehergépkocsi maradványértéke

Kérdés: A totálkáros tehergépkocsit a baleset napjával kivezettük, elszámolva az időarányos terv szerinti értékcsökkenést, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként. A biztosító a mérlegkészítésig megfizette a kár 80 százalékát, amelyet bevételként számoltunk el. A biztosító 20 százalékos értéken a társaságnál hagyta a roncsautót, ezért a 20 százalékos értéknek megfelelő összeget a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenésből visszaírtuk, és a roncsautót üzemkörön kívüli járműként felvettük az eszközök közé. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet állományba venni, azt készletre kell venni. Az üzemképtelen autó készletre vételi értékét a várható hasznosítási érték (hulladékanyag-, haszonanyagérték) alapján kell meghatározni, és nem a biztosító által megállapított értéken. Terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2004-ben

Kérdés: 2004. évben a közszolgáltatásba bevont, közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításához központi támogatás igényelhető. A város a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége alapján számított 105 Ft/m3 támogatást igényelte. A támogatás egyéb bevételként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A 2003. évi CXVI. törvény 8. számú mellékletének IV. részében megjelölt előirányzatból igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. Ez csak úgy érhető el, ha a lakosság által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2003-ban

Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy igen. A kérdésben hivatkozott előirányzatból a támogatást a lakossági eredetű folyékonyhulladék-kezelési és -ártalmatlanítási költségeik fedezetére lehetett igényelni. A költségeket, a ráfordításokat ellentételező támogatásokat pedig az Szt. 77...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Díjkompenzáció elszámolása és áfája

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?
Részlet a válaszából: […] ...települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. Korm. rendelet rendelkezik. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg a települési szilárd, illetve folyékony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fűtési rendszer cseréje

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...A felújítás bekerülési értékébe beletartozik – az adott esetben – a meglévő fűtési rendszer bontásának a visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett költsége is. Részleges selejtezést, illetve terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?
Részlet a válaszából: […] ...után a tárgyi eszköz nettó értékét össze kell vetni az eszköz átsoroláskori piaci értékével (ez lehet a várható eladási ár, vagy a hulladék-, illetve haszonanyagérték), és amennyiben a piaci érték kevesebb, mint a tárgyi eszköz nettó értéke, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
12
13
14
16