Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 2006. szeptember 1-jétől hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező olyangyakorlatot mutat be, amelynek csak részben volt meg a törvényi háttere, deezen rendelkezések is jellemzően 2001-től, illetve 2003-tól már nem hatályosak.(A 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Feltételhez kötött kamat elszámolása

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy több szempontból ishelytelenül jártak el. Az Szt. óvatosságelvéből egyértelműen következik, nemlehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyirealizálása bizonytalan. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nemcsak a kft.-kvégelszámolásának szabályai változtak. Változott a törvényi előírás, nemcsakazzal, hogy a végelszámolásra vonatkozó előírások a csődtörvényből átkerültekaz új cégtörvénybe, de az új előírás részletesebb, pontosabb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt befektetési jegyeket az általános számviteli előírásoknakmegfelelően tényleges bekerülési értékükön (a kérdésben leírt esetben: 34 400 EFt összegben) kell állományba venni, és mindaddig ezen az értéken kimutatni,amíg azokat nem értékesítik, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kapcsolódó legfontosabb fogalmakat isismertetni kell. A választ ezzel kezdjük, majd a példával folytatjuk,természetesen minden lehetséges esetre nem térünk ki.A váltó olyan fizetési ígérvény, illetve fizetésifelszólítás, amely egy későbbi időpontban esedékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, nyilvánvalóan nem lehetett ajogalkotó szándéka a szövetkezetek felszámolása az üzletrészek térítésmentesvisszaadásával, hiszen nem kötelező az üzletrészek visszavétele. Ebbőlkövetkezően, a hosszabban hivatkozott kérdés gondolatmenetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Könyvvizsgálat díjának időbeli elhatárolása

Kérdés: A beszámoló közzétételének és auditálásának díját el kell-e határolni a mérlegfordulónapon? Mindkét összeg az előző üzleti évre vonatkozik, az összegeket is ismerem, de a könyvvizsgálat és a közzététel is csak a mérlegkészítés napja után történik, kifizetésük is csak akkor esedékes.
Részlet a válaszából: […] A válasz elején rögzíteni kell, a beszámoló közzétételidíjának elszámolását nem lehet a könyvvizsgálati díj elszámolásával azonosankezelni.A számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételére csakakkor kerülhet sor, ha azt a jóváhagyásra jogosult testület már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylaghosszabban idézett kérdésben foglaltakra, először az adott, majd a kapotttámogatások vonatkozásában. Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni.Az adott támogatás ellenében a vállalkozások – jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
1
47
48
49
63