Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása

Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a bérelt személygépkocsik magáncélúhasználatát biztosítja (lehetővé teszi), a cégautóadót az Szja-tv. 70. §-aszerint megfizeti. A cégautóadó megfizetésével a magáncélú használatratekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás elszámolása

Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.
Részlet a válaszából: […] Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésévelkapcsolatos támogatások igényléseinek és kifizetésének rendjéről az 53/2007.(VII. 2.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) intézkedik. Ezen rendelet3. §-a alapján vissza nem térítendő támogatás vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Meleg étel biztosítása

Kérdés: A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?
Részlet a válaszából: […] Az étkeztetés költségeinek elszámolására viszonylag egyszerűválaszolni. A cég által megrendelt és kihozott meleg étel számlázott költségeit(beleértve a kiszállítás költségeit is) áfával növelt összegben a személyijellegű egyéb kifizetések között elkülönítetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Alfranchise-díj elszámolása

Kérdés: Alfranchise-joggal rendelkező kft.-vel szerződést kötött "A" Kft. ingatlanok értékesítésére, illetve hasznosítására. Az "A" Kft. a rendszerbe bevitt és eladott ingatlanok jutalékából részesül, amelyet a vevő felé számláz. Ez az "A" Kft. bevétele. Ebből a bevételéből kell kifizetnie minden alkalommal (ingatlaneladáskor) az alfranchise-díjat, valamint az értékesítési szaktanácsadásról készült számlákat. Igénybe vett szolgáltatásként kell-e a két költségszámlát könyvelni? Van-e a franchise-jogokkal kapcsolatosan külön elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] Az "A" Kft.-nek a rendszerbe bevitt és eladott ingatlanok jutalékábólaz őt megillető részt számláznia kell (az adott esetben a vevő felé) az áfafelszámításával, és az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell elszámolnia.Az "A" Kft. ezen szolgáltatásához igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a német vállalatfizeti ki a német állampolgár részére járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Használati jog értékesítése

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaság feladata a szállodaiszobák használati jogának értékesítése, és ezért a szerződésben meghatározottösszegben jutalékot kap. Úgy tűnik, hogy a társaságnak a használati jogértékesítését követő években már további feladata nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Karbantartás a megrendelő anyagával

Kérdés: A társaság tárgyieszköz-karbantartást úgy végeztet, hogy a karbantartási anyagot megvásárolja, és csak a munka elvégzését rendeli meg a külső kivitelezőtől. Ebben az esetben az anyagköltség is karbantartási költség, vagy vásárolt anyag? A társaság készletszámlákat nem vezet, költségeit az 5. számlaosztályban számolja el.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a tárgyi eszközkarbantartása során végzett szolgáltatásnak az értéke magában foglalja-e amegrendelő által biztosított vásárolt anyag értékét, vagy nem kell, hogytartalmazza. A kérdésre egyértelmű a válasz: a szolgáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételekéntkell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évbenértékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint teljesítettszolgáltatások vevő által elismert – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] Az adott esetben követendő eljáráshoz a 2001/20. Adózásikérdés ad iránymutatást. Ennek megfelelően külön kell kezelni az épített utak,illetve közművek átadását. Út esetében szóba jöhet az Áfa-tv. 7. §-ának (3) bekezdésee) pontjának előírása, feltéve hogy az út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
1
64
65
66
91