Vízitársulat megszűnése

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Részlet a válaszából: […] ...társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásáig a társulat elkülönített vagyonát a társulati mű fekvése szerint illetékes vízügyi igazgatási szerv felelős őrzésbe veszi át, és gondoskodik a társulati művek működtetéséről.A törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Tulajdonos magánszemély óvadéka

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapját (a társaságiadó-fizetési kötelezettség növekedésével jár). A rendkívüli bevételként elszámolt összeget ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybe­vételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni.A régi tulajdonosok lemondhatnak az őket megillető osztalékról a kft. javára is. Ez esetben a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege után, megnő az adózás előtti eredmény is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...összegű kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely összeggel a kft. gazdagodik, így az után egyrészt ajándékozási illetéket, másrészt az adózás előtti eredmény növekedése miatt társaságiadó-többletet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Átvállalt tartozás kamata

Kérdés: A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs kötelezettség elengedése miatt bevételnövekedése, vagyonszerzése. A ki nem mutatott kötelezettség miatt sem társaságiadó-, sem illetékfizetési kötelezettség nem terheli a kft.-t.Ha a kft. a szerződésben rögzítettek ellenére fizetendő kamatot számol el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség nem szüntethető meg. A fentiek szerinti tőkeemelés terhe a cégbírósági eljárás illetéke.A ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha azt az adó megfizetése mellett kifizetik, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Ingatlanvásárlás magánszemélytől

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek az ingatlanra vonatkozó adatokon túlmenően tartalmaznia kell az eladási/vételi árat is. Az adásvételi szerződést az illetékes ingatlanügyi hatósághoz kell megküldeni, egyrészt az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz (az átíráshoz), másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

OEK-nyomtatvány – 1011-es

Kérdés: Egyik ügyfelem élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. tv. 82-83. §-ai 2012. 01. 01-jétől jelenleg is hatályos rendelkezései is biztosítanak számára. Részesedést kíván szerezni egy olyan magyar ingatlantulajdonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban, amelynek jelenlegi tulajdonosa olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, amelyben a részesedést szerző magánszemély a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad több mint 10 százalékával rendelkezik. E törvény 83. §-ának (2) bekezdése szerint – egyéb kedvezmények mellett – a tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor ezzel összefüggésben más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. Ennek ellentmondani látszik a bevallásra rendszeresített 1011-es OEK bejelentés és nyilatkozathoz közzétett kitöltési útmutató második bekezdésének utolsó mondata, mely szerint: "Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy a fentiek az illetékfizetési kötelezettségét nem érintik (lábjegyzetben ugyanitt hivatkozás történik az Itv. 18. és 26. §-ai rendelkezéseire)." Úgy tűnik, hogy a törvény illetékmentességi szabályát a kitöltési utasítás felülírja.
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazza a kérdésben idézett előírást. Ez tehát azt jelenti, hogy a feltételek teljesülése esetén nem áll fenn vagyonszerzésiilleték-kötelezettség sem a részesedés szerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
26
27
28
55