Ingatlanfejlesztés látványtervei

Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég ingatlanfejlesztéssel foglalkozik.Feltételezzük, hogy a látványtervek, a projektspecifikációk egyetlen projekthez(kalkulációs egységhez) kapcsolódnak. Ez esetben az Szt. 47. §-ának (1)bekezdése alapján a projekt bekerülési értékében kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Támogatások elszámolása

Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés a támogatások elszámolása terénmutatkozó álláspontok különbözőségeit jól érzékelteti. Ennek feloldásaérdekében a felmerült kérdések sorrendjében válaszolunk, igyekszünk feloldani atámogatási szerződésekben részletezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Térségi integrált szakképző központ fejlesztése

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A térségi integrált szakképző központ (TISZK) nonprofitgazdasági társaság, és mint ilyen a kapott TÁMOP támogatást az Szt. előírásaifigyelembevételével köteles elszámolni.A kérdés szerint a szóban forgó támogatás nem beruházásicélú, de annak egy részéből (5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Fejlesztési tartalék nem kedvezményezett átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [49. § (1) bekezdés] gazdaságitársaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá ajegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkénfelüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Immateriális eszközökön fejlesztés

Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egyértelmű megválaszolásához tudni kellene, hogymilyen immateriális eszközön, milyen fejlesztést és mikor hajtottak végre. Azimmateriális javak között csak a szellemi termékek azok, amelyeken fejlesztésvégrehajtható, illetve meghatározott szellemi termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Támogatás a 1857/2006/EK alapján

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerint, a 7. § (1) bekezdésének zs) pontjaalapján támogatás elsődleges mezőgazdasági termelés célját szolgálóberuházáshoz akkor vehető igénybe, ha az adózó megfelel a Tao-tv., valamint azEK Szerződés 87. és 88. cikkének, a mezőgazdasági termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy már 2010. I. negyedévének a vége feléjárunk, a kérdésre a 2010. évi előírások figyelembevételével válaszolunk.Az Szja-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerintmegszűnt az összevont adókedvezmény, így megszűnt a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Marketingköltségek elszámolása

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az értékesítési, forgalmazásiköltségek (idetartozik a marketingköltség is) az értékesítés közvetettköltségei közé tartoznak, és mint ilyeneket a felmerülés időszakában kell azeredmény terhére elszámolni.Az Szt. 47-51. §-ai meghatározták,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Vagyoni értékű joghoz kapcsolódó bankköltség elszámolása

Kérdés: A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontjábanfoglalt rendelkezésekből kell kiindulni. Ezen előírás nemcsak a beruházásnakminősülő beszerzések esetében alkalmazandó, minden eszköz (és így a vagyoniértékű jogok) beszerzésekor, ha ezen tételek az eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a választ a kérdésben szereplővariációk egyike lényegében tartalmazza (a 3. módszer).A csatornán vetített filmek, filmsorozatok vetítési jogát alicenctulajdonosok csomagban értékesítik. Így a szerződésben foglaltösszesített jogdíj –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
1
13
14
15
26