1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Ha egy evás egyéni vállalkozó családi házát értékesíti, az Eva-tv. alapján vagy az Szja-tv. alapján keletkezik adófizetési kötelezettsége? Avállalkozó előző években a rezsiköltségek (víz, villany, telefon stb.) egy részét arányosítva elszámolta költségként?

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?

Kérdés: Az üzemi épület földszintje üzemcsarnok, emeletén irodák vannak, tetőterében pedig energiaellátó található. Ezeket külön-külön kívánjuk aktiválni. Hogyan határozzuk meg a maradványértéket? Az épületgépészeti rendszereket külön aktiváljuk?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?

Kérdés: A kft. egy magánszemélytől több éve bérel egy telephelyet, amit tárolásra használt. A kft. bővítette tevékenységi körét, és a bérelt telephelyen műhelyt szeretne építeni. A szükséges építési engedély megvan. A magánszemély hozzájárult az építéshez. A bérleti szerződést 20 évre meghosszabbítják. Az épület fenntartási költségei a kft.-t terhelik. A kft. könyveiben hogyan szerepeljen az épület?

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?

Kérdés: Gazdasági társaság valamely magánszemély tagjának adhat-e kölcsönt rövid vagy hosszú távra, a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő kamatfizetési feltételekkel? Ha igen, a több évre adott kölcsönt a befektetett eszközök között kell-e kimutatni? A kft. és a bt. azonosan ítélhető meg?

Kérdés: Egyik partnerünk üzlethelyiséget ad bérbe "áfás" magánszemélynek. A bérbeadási tevékenységéből származó bevételét az Szja-tv. 74. §-a alapján adózza le. Mivel e tevékenységéből származó bevétele meghaladja az alanyi adómentesség határát, bevételeiről áfás számlát állít ki. Ha a bérbe adott üzlethelyiséget ügyfelünk eladja bérlőjének, kiállíthat-e az üzlethelyiség értékesítéséről (a telek kivételével) áfás számlát, és bérlője elszámolhatja-e az áfát előzetesen felszámított áfaként? Az üzlethelyiség telekkönyvileg is üzlethelyiségnek van minősítve.

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?