1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?

Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?

Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?

Kérdés: A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos – az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető – módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert – időközben – az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?

Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?

Kérdés: Orvosi tevékenységet folytató betéti társaság az önkormányzati tulajdonú rendelőjét átalakítja (bontás, nyílászárók beépítése, gépészeti szerelés stb.) 2 millió forint értékben, amelyhez 1 millió forint önkormányzati támogatást kap. Milyen összegű értékcsökkenés számolható el az Szt. és a Tao-tv. szerint?