Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a rövid válasz egyértelmű legyen. Az új Szt. előírásainak nem megfelelően kiállított számlát nem lehet a könyvelés, az adóalap-megállapítás szabályszerű bizonylatának tekinteni, és nincsen olyan technikai megoldás, amivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Iparűzési adó alapja: jövedéki adó

Kérdés: Az új Szt. szerint a jövedéki adó egyéb ráfordítás, nem csökkenti az árbevételt. Emiatt a helyi iparűzési adó alapja indokolatlanul megnő. Lehet-e emiatt korrekciót alkalmazni az iparűzési adó alapjánál?
Részlet a válaszából: […] Bizonyára elkerülte a kérdező figyelmét a Htv. 52. §-a módosított 22. pontja, amely a nettó árbevételt értelmezi. E szerint nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele... csökkentve a jövedéki adó, a fogyasztási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés számvitelt érintő részére a választ a Számviteli Levelek 21. számában a 416. kérdésre adott válasz tartalmazza. Ebben utaltunk arra is, hogy az miként befolyásolja az iparűzési adó alapját. Itt az adott szolgáltatásnak az iparűzési adó alapjára gyakorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőt vélhetően az érdekli, milyen szerepet töltenek be az iparűzésiadó-alap megállapítása során a nettó árbevétel-csökkentő tételek törvényi definíciójában szereplő, a másik két adóalap-csökkentő tételre vonatkozó kitételek. Ezek funkciója nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: anyagköltség

Kérdés: Az iparűzési adónál mi minősül anyagnak? Hol van a számvitelben részletezve, tevékenységekre bontva?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint a nettó árbevétel-csökkentő anyagköltségnek az új Szt. szerinti anyagköltség minősül, csökkentve a saját vállalkozásban végzett beruházás során elszámolt anyagköltséggel. A Htv. 52. §-ának 38. pontja szerint anyagon az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: naptári évtől eltérő üzleti év

Kérdés: A naptári évtől eltérő üzleti év szeptember 1-jén kezdődik. Hogyan kell teljesíteni az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az iparűzési adóban az áttérés évében és azt követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az "új" üzleti évre való áttérés éve – mely egyébiránt egy adóévnek számít – 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-ig tart. Ezen időszak alatt 2001. március 15-ig kell megfizetni az előző (2000.) adóévről szóló fizetési meghagyásban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: továbbadott hitel kapott kamata

Kérdés: Figyelembe vehető-e (2001 előtt és után) az iparűzésiadó-alap számításakor csökkentő tételként (közvetített szolgáltatásként) a hitelintézetnek fizetett kamat, ha a hitelfelvétel az anyavállalatnál annak érdekében történt, hogy azt azonnal, változatlan formában továbbadja a leányvállalatának? A hitelnyújtás szolgáltatás, s a hitelszerződésben szerepel, hogy a hitel végeredményben a leányvállalathoz kerül. (A leányvállalattól kapott kamat növeli az iparűzési adó alapját.)
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2000. december 31-ig hatályos 39. §-ának (1) bekezdése szerint az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A Htv. 52. §-ának 39. pontja szerint pedig az alvállalkozói teljesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében az iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja értelmében pedig vállalkozó – többek között – az a jogi személy is, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
31
32
33
…
35