Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója

Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társasházakra vonatkozó, Htv. szerinti nettó árbevétel fogalmát a Htv. 52. §-a 22. pontjának f) pontja határozza meg. E rendelkezés releváns szabályai szerint idetartozik a vállalkozási tevékenységből származó, a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) pontja szerinti nettó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 8.

K+F-kedvezmények

Kérdés: Ügyfelem több, támogatott kutatási és fejlesztési projektet valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek között volt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 zöld ipari innovációs program és a GINOP-2.1.-15 szám alatt a Vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatására kiírt program keretében megvalósult beruházás egyaránt. A pályázati kiírások felépítése olyan, hogy az annak keretében megvalósítandó beruházás tételsorai közül külön nevesíti azon tételeket, melyek – összhangban az Európai Bizottság 651/2014/EU Bizottsági rendelet vonatkozó fejezeteinek rendelkezéseivel – K+F-projekttámogatásnak minősülnek. A társasági adóról szóló törvény 7. §-a és 22/B. §-ai adóalap- és adókedvezményeket társítanak az "alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztést megvalósító beruházáshoz kapcsolódóan". Adóalap-csökkentés esetén a támogatással csökkentett beruházási értéket, míg adókedvezmény esetén a beruházás összegét tekinti a jogalkotó a kedvezmény alapjának. A helyi iparűzési adóról szóló törvény 39. § (1) bekezdésének d) pontja szintén (az 52. § 25. pontja alapján, összhangban a Tao-tv. fent hivatkozott rendelkezéseivel) adóalap-csökkentő tételként veszi figyelembe. Kérdésem a következő: amennyiben a támogatási szerződésben a támogatással megvalósuló projektek egyes költségvetési sorait a támogatási szerződés kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősíti, abban az esetben az adóhatóságnak is kötelessége a fent részletezett kedvezmények érvényesítését maradéktalanul elfogadni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a teljes projekt K+F vagy csak egy része, illetve hogy csak annyi támogatást kapott a cég, amennyit a szerződés a 651-es rendelettel összhangban lévő K+F-támogatásnak minősít. Ha így van (azaz ha a teljes projekt K+F, és az összes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó könyvelése

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iparűzési adó könyvviteli elszámolásához azt az összefüggést érdemes figyelembe venni, hogy – mint a kérdésben szerepel – az iparűzésiadóelőleg-bevallás és -fizetés rendje keresztféléves. A naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó vállalkozó esetén jelen idő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. közvetített szolgáltatások értéke fogalma (Htv. 52. § 40. pont) két feltételt tűz ahhoz, hogy egy vásárolt szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön. Egyfelől a szolgáltatás vásárlása a megrendelővel kötött szerződésből kell, hogy következzék,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címke:

Fürdőbelépőjegyek továbbértékesítése

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] E kérdés kapcsán a Htv. közvetített szolgáltatások értéke fogalma (Htv. 52. § 40. pont) két kritériumának teljesülését kell vizsgálni. Egyfelől azt, hogy a vállalkozás az általa megvásárolt szolgáltatást változatlan formában, saját nevében adta-e tovább...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Eszközérték szerinti adóalap-megosztás

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. mellékletében írja le az eszközérték szerinti adóalap-megosztás módszerét. A tételes – egyébként a számítást részletesen leíró – norma azonban kétségkívül nem fogalmaz meg külön rendelkezést arról, hogy mennyi ideig kell az adott eszköz Htv. szerint kalkulált...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címke:

Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, ha az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási módszert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 7.

Lakásépítés eladásra

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen. Kissé pontosítva a kérdésben leírtakat válaszunk a következő:A kérdés szerinti építkezés során a kivitelező (jelen esetben a kft.) lakóházat épít, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a lakóházban lévő lakásokat fogja majd a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címke:

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben mintha összekeverednének a különféle jogalanyok, úgymint a befektetési alap (ingatlanalap), az alapkezelő társaság, az ingatlant működtető (szálláshely-üzemeltető) társaság, továbbá a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon adóalanyisága, tevékenysége....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
8
9
10
…
36