Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Középvállalkozás beruházásainak támogatása szállítási ágazatban

Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap-csökkentés esetén nem lép túl a vállalkozás.2-4. A pótkocsi, a raktár és – ha a szolgáltatásnyújtás helyéül szolgál az iroda – beruházások alapján a kedvezmény a vállalkozás döntése szerint:– a de minimis rendelet alapján érvényesíthető, oly módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Irodaként használt lakás karbantartásának áfája

Kérdés: Egyik ügyfelem lakást vásárolt, a másik lakást bérelt, amelyet arra használnak, hogy ott folytassák tevékenységüket. A vásárolt, illetve bérelt lakásban nem lakik senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem vonható le. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra (pl. festés, mázolás) is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a saját gazdasági tevékenység céljára vásárolt, illetve bérbe vett lakások az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja szerinti definíciónak megfelelnek (azaz ha lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés bevezető része szerint rekonstrukciós beruházást folytatnak. Ilyen fogalmat azonban a számviteli előírások nem ismernek.A szakirodalom szerint a rekonstrukció a tárgyi eszközök technikai megújítása, a tárgyi eszközök egyedi pótlását meghaladó olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérleti díj elhatárolása

Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell a kérdés utolsó mondatát. A kérdés egyéb részében leírtak figyelembevétele mellett úgy értelmezzük, a bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak a kihasználtsághoz, időtartamhoz kötött. Azt is fel kell tételeznünk, hogy a kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Fizetéshez kapcsolódó engedmény

Kérdés: A kft. új irodaházat építtet. Az építést végző vállalkozóktól kapott számlák értékéből 2, illetve 3% engedményt kap, ha a számlák összegét a szerződésben rögzített fizetési határidőt megelőzően, 15 nappal korábban kifizetjük. Hogyan és mikor kell ezen engedményt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő, a megrendelő a vásárolt termék, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét viszonylag rövid határidőn belül kiegyenlíti, mivel az eladó, a szolgáltató (jelen esetben a kivitelezést végző vállalkozók) számára előnyös, az eladó, a szolgáltató engedményt ad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti egyik változat sem megfelelő.Többször leírtuk, az ingatlan a számviteli előírások alkalmazása során a tárgyi eszközök egy sajátos csoportját jelenti. Az ingatlan nem minősül különálló tárgyi eszköznek.A kérdés szerinti ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátott telken. Ez esetben az osztatlan közös tulajdon csak úgy képzelhető el, hogy a telek a kft. tulajdona, a lakások, az irodák pedig a tulajdonos magánszemélyeké. Attól osztatlan közös tulajdon, hogy egymástól elválasztottan sem a telek, sem a telken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ügyvédi iroda letéti bankszámlájának átértékelése

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazva, az euró összegében nem lehet változás, mivel a letét során annak összege nem változhat, függetlenül attól, hogy az ügyvédi iroda milyen devizaárfolyamon könyvel. Az őrzésre átvett letétet az eszközök között kell kimutatni, de ugyanilyen összegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kivaalap-csökkentés beruházással

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Az irodaépület átalakítása nem minősül korábban még használatba nem vett (új) beruházásnak, így ez az érték nem vehető figyelembe kivaalapot csökkentő tételként.2. A fűtés-korszerűsítési beruházásból csak az új kazán vásárlása és beüzemelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
1
9
10
11
45