Irodaként használt lakás karbantartásának áfája

Kérdés: Egyik ügyfelem lakást vásárolt, a másik lakást bérelt, amelyet arra használnak, hogy ott folytassák tevékenységüket. A vásárolt, illetve bérelt lakásban nem lakik senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem vonható le. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra (pl. festés, mázolás) is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a saját gazdasági tevékenység céljára vásárolt, illetve bérbe vett lakások az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja szerinti definíciónak megfelelnek (azaz ha lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés bevezető része szerint rekonstrukciós beruházást folytatnak. Ilyen fogalmat azonban a számviteli előírások nem ismernek.A szakirodalom szerint a rekonstrukció a tárgyi eszközök technikai megújítása, a tárgyi eszközök egyedi pótlását meghaladó olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérleti díj elhatárolása

Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell a kérdés utolsó mondatát. A kérdés egyéb részében leírtak figyelembevétele mellett úgy értelmezzük, a bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak a kihasználtsághoz, időtartamhoz kötött. Azt is fel kell tételeznünk, hogy a kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Fizetéshez kapcsolódó engedmény

Kérdés: A kft. új irodaházat építtet. Az építést végző vállalkozóktól kapott számlák értékéből 2, illetve 3% engedményt kap, ha a számlák összegét a szerződésben rögzített fizetési határidőt megelőzően, 15 nappal korábban kifizetjük. Hogyan és mikor kell ezen engedményt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő, a megrendelő a vásárolt termék, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét viszonylag rövid határidőn belül kiegyenlíti, mivel az eladó, a szolgáltató (jelen esetben a kivitelezést végző vállalkozók) számára előnyös, az eladó, a szolgáltató engedményt ad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti egyik változat sem megfelelő.Többször leírtuk, az ingatlan a számviteli előírások alkalmazása során a tárgyi eszközök egy sajátos csoportját jelenti. Az ingatlan nem minősül különálló tárgyi eszköznek.A kérdés szerinti ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátott telken. Ez esetben az osztatlan közös tulajdon csak úgy képzelhető el, hogy a telek a kft. tulajdona, a lakások, az irodák pedig a tulajdonos magánszemélyeké. Attól osztatlan közös tulajdon, hogy egymástól elválasztottan sem a telek, sem a telken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ügyvédi iroda letéti bankszámlájának átértékelése

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazva, az euró összegében nem lehet változás, mivel a letét során annak összege nem változhat, függetlenül attól, hogy az ügyvédi iroda milyen devizaárfolyamon könyvel. Az őrzésre átvett letétet az eszközök között kell kimutatni, de ugyanilyen összegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kivaalap-csökkentés beruházással

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Az irodaépület átalakítása nem minősül korábban még használatba nem vett (új) beruházásnak, így ez az érték nem vehető figyelembe kivaalapot csökkentő tételként.2. A fűtés-korszerűsítési beruházásból csak az új kazán vásárlása és beüzemelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] A számviteli szabályok megalkotásában közreműködő válaszadó számára alapvető problémát jelent a lakásszövetkezeti törvény követelményeinek való megfelelés. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, 11. § szerinti elemek (egyszerűsítve: épületrészek) hogyan jelennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
Részlet a válaszából: […] ...2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi irodánál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
9
10
11
45