Utazásközvetítői tevékenység

Kérdés: Ügyfelünk utazásközvetítői tevékenységet végez, ügynöki jutalékot számláz az utazásszervező cég felé. Van néhány olyan út, amikor komplett utat vesz meg az utazásszervezőtől, és azt magasabb áron változatlan formában az utasnak adja tovább. Ez utazásszervezési szolgáltatásnak minősül, vagy közvetített szolgáltatás? A cég az árrésadózásra vonatkozó különös adózási mód alkalmazását az adóhatóság felé bejelentette. Szerintünk a közvetítői iroda semmilyen utazásszervezői tevékenységet nem végez.
Részlet a válaszából: […] ...utas az, akiténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást.A kérdés szerintaz utazásközvetítői tevékenységet végző iroda (a közvetítői iroda) komplettutat vesz az utazásszervezőtől. Ez 2009. február 1-jétől nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Bizonylatok megőrzése elektronikus formában

Kérdés: A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése alapján az elektronikusformában kiállított bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus,illetve részletező nyilvántartásokat is) elektronikus formában kell megőrizni,oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő irodaépületen hőszigetelést, vakolást, ablakcserét hajtott végre, amelyet a társaság aktivált. Ugyanekkor megtörtént a lámpatestek cseréje, a régi típusú függönyök szalagfüggönyre történő cseréje, valamint az ablakfóliázás. Ezeket is aktiválni kell, vagy elszámolható-e költségként? A jövőben az egész központi fűtési rendszert érintő, nagyobb összegű javítás, karbantartás történik egy időben a hőközpontcserével. Ezt költségként vagy felújításként kell elszámolni? A felsorolt tételek nincsenek külön nyilvántartva, az épület értékében szerepelnek.
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (4) bekezdés 9. pontjában megfogalmazottkarbantartás-fogalomból az következik, hogy a kérdésben szereplő munkák közül– az irodaépület hőszigetelése, vakolása, az ablakokváltozatlan minőségben történő cseréje, fóliázása,– a lámpatestek cseréje, –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Bérbe adott autók cégautóadója

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele flottakezeléssel, autó-bérbeadással is foglalkozik. A bérbe adott autók nem a cég saját tulajdonában vannak, hanem operatív lízing konstrukcióban maga is bérbe veszi ezeket. Ügyfelei között magánszemélyek is vannak. A magánszemélyeknek bérbe adott autók után van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? A finanszírozó bank az operatívlízing-díjról számlát állít ki, amit a cég közvetített szolgáltatásként továbbszámláz a magánszemély felé bérleti díjként. Véleményünk szerint a valódi cégautó-használat nem valósul meg, hiszen ez esetben a valós gazdasági esemény az, hogy az autó bérbeadása magánszemély részére történik.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés utolsó mondatához kapcsolódóan kezdjük: acégautóadó új rendszerét valójában azért vezették be, mert a magánszemélyek atulajdonukban nem lévő személygépkocsikat magáncélra használják. Valójában -leegyszerűsítetten – csak akkor nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint az adózó afejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyonihozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyantárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Konzorciumi vezető cég díjazása (áfa)

Kérdés: Cégünk konzorciumi megállapodás alapján engedélyköteles építési-szerelési tevékenységet végez. Az erről kiállított számla szerinti teljesítés a fordított adózás szabályai alá tartozik. A megrendelő az általa nyújtott szolgáltatásokról (konzultációs díj, irodai szolgáltatások stb.) számlát állít ki az egyenes adózás szabályai szerint. A szerződés szerint a konzorciumi vezetőt a számlázott teljesítmény százalékában konzorciumi vezetői díj illeti meg, amelyet a konzorcium vezetője a fordított adózás szabályai szerint számlázott. Helyesen járt-e el a konzorciumi vezető cége? Vagy erre a díjra is az egyenes adózás szabályait kellene alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára valójában nem értelmezhető a kérdésbenleírt szerződéses konstrukció. Az engedélyköteles építési-szerelésitevékenységet a Ptk. XXXV. Fejezete szerinti építési szerződésnek kellenealátámasztania, amely szerződés alapján a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre teljes körű információ hiányában elvi választlehet adni.Ha "A" és "B" magánszemély közeli hozzátartozók, akkor "A"magánszemély és "X" kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A szokásos piaciár meghatározásával összefüggő nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Opciós bérleti jog elszámolása

Kérdés: A kft. opciós bérleti jogot vásárolt egy újonnan épülő irodaházban. Amíg az épület nem készül el, hol kell nyilvántartani a vásárolt bérleti jogot?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéke után tervszerinti értékcsökkenést mindaddig nem lehet elszámolni, amíg az elkészültépületben bérelt helyiséget (irodát) ténylegesen használatba nem veszik. Atényleges használatbavétel időpontjával meg kell határozni a bérleti jogvárható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Fejlesztési tartalék használt bútorra

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalékot a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdéseszerint a képzést követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásrafelhasználni. A hivatkozott előírás szerint nem jogosít a fejlesztési tartalékfeloldására a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Ügyvédi irodából az apport kivitele

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...válasz elején megjegyezzük, van optimális megoldás, de azvalószínűleg nem nyeri el az ügyvédi iroda tagjának a tetszését.Az ügyvédi iroda alapítása az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.törvény 67. §-a alapján történhet. Az alapító okiratban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
24
25
26
45