429 cikk rendezése:
241. cikk / 429 Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
242. cikk / 429 Ügyvédi iroda szétválása
Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
243. cikk / 429 Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
244. cikk / 429 Konferencia külföldön
Kérdés: Cégünk hidraulikai tervezéssel, beszabályozással is foglalkozik. Tervezőirodai partnereinknek szeretnék olyan konferenciát rendezni, amely tartalmaz számukra külföldi szállást, étkeztetést, konferenciaterem-biztosítást (szakmai indoor, outdoor tréninggel). Az ügyletet utazási iroda számlázná egyben felénk 63.30.11. SZJ-szám alatt, mint rendezvényszervezés. Kérdés, hogy befogadhatjuk a számlát a fenti SZJ-számmal, és elszámolható-e üzleti célú reprezentációként?!
245. cikk / 429 Utazásszervezés – árrés utáni adózás
Kérdés: Ügyfelünk saját utakat nem szervez, más irodák útjait értékesíti. Az út szervezője "eladja" az utazási csomagot ügyfelünknek, aki azt saját nevében értékesíti. Ez véleményünk szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül. Ez esetben az áfa alapja az utazásszervező árrése azzal, hogy az előzetesen felszámított áfát az utazási iroda nem vonhatja le a más adóalanyok által teljesített szolgáltatásokból. Milyen módszer helyes az árrésadózás számítása során?
246. cikk / 429 Utazásszervezésnél előlegszámla és számla
Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
247. cikk / 429 Udvar betonozása
Kérdés: A társaság műhelyként, raktárként és irodaként működő telephelyén az udvar egy részét lebetonoztatja. A betonozás értéke az épületre aktiválható? A számla áfatartalma visszaigényelhető?
248. cikk / 429 Korábban beszerzett ingatlan értékesítése 2008-ban
Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?
249. cikk / 429 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
250. cikk / 429 Iskola rehabilitációs járuléka
Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
