Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szja-tv. előírásainak megfelelően – szja fizetési kötelezettség lép be, illetve a természetbeni juttatás értéke után egyéb járulékfizetési kötelezettséggel is számolni kell.A Tao-tv. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...annak az államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a foglalkozást folytatja, keresőtevékenységét végzi, akkor a járulékfizetési kötelezettség is a foglalkoztató államban keletkezik.Ha a külföldi ügyvezető "tiszteletdíja"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Nyugdíjas beltag járulékfizetése (eva)

Kérdés: Evára áttérő rokkantnyugdíjas bt.-beltagnak van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […]

A bt.-beltagokra vonatkozóan a járulékszabályok nem változtak meg, ők nem az evaalap után fizetik a járulékot, és esetükben nincs kötelező járulékfizetési kötelezettség.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...és gyógyító egészségügyi szolgáltatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján. E szolgáltatás után sem szja-, sem tb-járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.A foglalkozás-egészségügyi ellátás körébe tartozónak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Egészségügyi szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatások közül melyeket és hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó és a társaság (pl. fogorvos, laborvizsgálatok)? És a családtag?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján. Ez után sem szja-, sem tb-járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.A hivatkozott jogszabály által elő nem írt, de az egyéni vállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egyértelművé kell tenni, hogy 1998-tól minden évben döntöttek az adózott eredmény felhasználásáról, azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Nyugdíjas beltag járulékfizetése (eva)

Kérdés: Evára áttérő rokkantnyugdíjas bt.-beltagnak van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […]

A bt. beltagjaira vonatkozóan a járulékszabályok nem változtak meg, ők nem az evaalap után fizetik a járulékot, és esetükben nincs kötelező járulékfizetési kötelezettség.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs.Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizetőnek 44 százalékos adófizetési és 29 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.Ha a munkáltató a természetbeni étkeztetés bármelyik formáját pénzben "váltja ki",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
1
…
18
19
20
21