Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készül) az anyavállalat kiküldöttjének bérel lakást, majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel adómentes, és a juttatást nem terheli járulékfizetési kötelezettség sem. (Nem adómentes a juttatás, ha a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú társaság, köztestület, ha létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.A törvény előírása szerint a járulékfizetésre kötelezettnek a járulékot – az éves bevallás keretében – be kell vallania, év közben pedig háromhavonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetendő összegből levonnia, és az Art.-ban meghatározottak szerint bevallania és befizetnie a költségvetésbe. További adó- vagy járulékfizetés nincs!Meg kell azonban jegyezni, amennyiben a kft. az előbbiek szerint visszavásárolt üzletrészt később a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolható a juttatás. Tekintettel arra, hogy az adómentes juttatás nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot, így ez után járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.Meg kell jegyezni, hogy adó- és járulékmentesen üzleti ajándékként is elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kis értékű ajándék áfája

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szja-tv. előírásainak megfelelően – szja-fizetési kötelezettség lép be, illetve a természetbeni juttatás értéke után egyéb járulékfizetési kötelezettséggel is számolni kell. Ebből azonban nem következik az, hogy az áfát nem lehet levonni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] ...módon igazolható. Ezen országok listáját a pénzügyminiszter teszi közzé.A gazdasági elkülönülés nyomon követése, az adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésének egységes alapokon történő rendezése ezen fióktelepek esetében is szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Nyugdíjas beltag járulékfizetése (eva)

Kérdés: Evára áttérő bt. rokkantnyugdíjas beltagjának van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...beltagjaira vonatkozóan a járulékszabályok nem változtak meg, ők nem az evalap után fizetik a járulékot, és esetükben nincs kötelező járulékfizetési kötelezettség.A válasz tehát mindössze arról szólt, hogy az evára áttéréssel összefüggésben a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
1
17
18
19
21