Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy jelenleg a vonatkozó törvények nemteszik lehetővé a végelszámolás befejezésekor a vagyonértékelést. Ebbőlkövetkezően a végelszámolásra kerülő kft. eszközei könyv szerinti értékenkerülnek át a tulajdonosokhoz, feltételezve, hogy a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címke:

MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején tekintsük át az MRP-szervezet részére adotttámogatás számviteli és adózási szabályait. Az MRP-szervezet részére – visszafizetési kötelezettségnélkül – a részletfizetés és a kamatok fedezetére adott támogatást az Szt. 86.§-a (7) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész értéke ingyenes átadáskor

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg az szja alapját üzletrész ingyenes átadásakor, ha az üzletrész visszavásárlásakor a jegyzett tőke 5000 ezer Ft, az eredménytartalék 150 000 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 3000 ezer Ft, a visszavásárolt üzletrész (40%-os) visszavásárlási értéke 60 000 ezer Ft? A tagok fél évvel később döntenek a visszavásárolt üzletrész ingyenes szétosztásáról, amikor a mérleg szerinti eredmény 4000 ezer Ft (az egyéb sajáttőke-elemek nem változtak). Az szja alapja melyik lehet a következők közül: – a visszavásárlás időpontjában a saját tőke 40%-a, 63 200 ezer Ft, – a visszavásárlási érték, 60 000 ezer Ft, – az ingyenes átadás után maradó saját tőke 40%-a, 40 400 Ft?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Gt. 143. §-ának (1)bekezdése szerint a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát szerezheti meg,40%-át nem!A visszavásárolt üzletrész értéke az ingyenes szétosztáskornem lehet kevesebb, mint a visszavételkor volt, hiszen időközben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magánszemély tulajdonosadózott eredményéből az általa létrehozott társaságnak átadott eszközöket,pénzeszközöket a kft. nem helyezhette a tőketartalékba. Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt röviden az Szja-tv. 66. §-ának vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék

Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy nem lehet a nyereséget kivenni, legfeljebbaz adózott eredményt. A Gt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra a tag amár teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A kérdés szerint atag vagyoni hozzájárulását a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg-fizetés feltétele

Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető!Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkorfizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] A könyvvizsgáló által felülvizsgált (auditált) közbensőmérleg alapján akkor fizethető osztalékelőleg, ha teljesülnek az Szt. 39.§-ának (4) bekezdésében foglalt követelmények. A feltételek teljesülése mellettkifizetett osztalékelőleget a tagokkal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
1
55
56
57
68