Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Hitel kimutatása készfizető kezesnél

Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszából: […] Számvitelileg pontatlan a kérdés azon része, hogy a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A kft.-t az MRP alapította, és az alapításhoz szükséges törzstőke (jegyzett tőke) eszközeit a kft. rendelkezésére bocsátotta. A kft. szempontjából közömbös,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

E-hitel kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. fizeti az E-hitel kamatát is, az előző pontban leírtakhoz hasonlóan az MRP-nek történő átadással, az MRP fizeti meg azt a banknak. Hogyan kell ezt elszámolni? A törlesztett E-hitelt az MRP tagjai között felosztja, és ezzel nő a tagok saját kft.-üzletrészének értéke, és csökken az MRP-é, miközben a kft. jegyzett tőkéje nem változik. Jó ez így?
Részlet a válaszából: […] A kft. által az MRP-nek fizetett E-hitel kamatát – a 347. kérdésre adott válasznak megfelelően – véglegesen átadott pénzeszközként kell elszámolni, és a társaságiadó-alapot az ott leírtaknak megfelelően korrigálni.A kérdés második felére a válasz: igen, az E-hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Erdőbirtokossági társulat jegyzett tőkéje

Kérdés: Az erdőbirtokossági társulat alakulásakor a felmerült költségek fedezetére a tagok tulajdoni hányaduk arányában meghatározott pénzbeli hozzájárulást teljesítenek. Hogyan kell ezt elszámolni? Helyes-e, ha a társulat nem rendelkezik jegyzett tőkével?
Részlet a válaszából: […] A 319. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy a vállalkozókra érvényes előírásokat kell az erdőbirtokossági társulatnál alkalmazni.A Ctv. mellékletéből az következik, hogy az erdőbirtokossági társulatot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Nyilvánvaló, hogy az alakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Áfa: magánszemély apportja

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéjének 3 millió forintra való felemeléséhez magánszemély apportként visz be eszközöket. Az apport áfáját hogyan könyvelem, hogyan állítom be az áfabevallásba?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az apport után áfakötelezettsége elviekben az apportot átadónak volna, de az nem áfaalany, a szóban forgó apport áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az apportot befogadó kft.-nek sincs levonható adója. (Áfalevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint osztalékjövedelemnek minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában, vagy az értékpapír névértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. alapjánA feltett kérdésben a régi Szt. 26. §-ának (4) bekezdésére történik hivatkozás. A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál egyrészt a társasági törvény, másrészt a számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást (valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
65
66