Lízingelt eszköz maradványértéken

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének végén, a korábbi lízingbe vevő társaság a tárgyi eszközt maradványértéken megvásárolja. Az értékcsökkenést eddig maradványérték nélkül számolta el a társaság. A tulajdonszerzést követően a korábbi maradványértékre kiterjeszthető-e az értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett lízingdíjakkal (amelyek egy része a lízingelt eszköz bekerülési értékét csökkentő törlesztőrésze, másik része pedig kamat) nem fedezett törlesztőrészlet (ezt nevezik maradványértéknek, helytelenül) – ha a lízingbe vevő azt egy összegben téríti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Faktorálás visszkereset nélkül

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
Részlet a válaszából: […] ...köteles, ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamatfizetésre, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.A fogalmi meghatározás alapján a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyek értékelése a befektetési alap beolvadása esetén

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell könyvelni.Az Szja-tv. 65. §-ának (6) bekezdése – magánszemélyek vonatkozásában – egyértelműen fogalmaz: "Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összege, a nevükben vállalt garancia, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei közlésével;– kapcsolt felekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamaton, a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerint kiszámított díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Tevékenység géppark és munkaerő nélkül

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?
Részlet a válaszából: […] ...azzal támogathatja, hogy a mezőgazdasági tevékenység érdekében szükséges beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek finanszírozásához kamatmentesen előleget nyújt.Ha a cégnél nincs a mezőgazdasági tevékenységhez értő szakember, akkor a kérdező cég köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell annak az esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...köteles, ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.A definíció alapján a faktoring olyan követelésengedményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...az engedményező helyébe lép, az engedményesre átszállnak a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
72