375 cikk rendezése:
161. cikk / 375 Követelés elengedése
Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
162. cikk / 375 Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás
Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
163. cikk / 375 Ideiglenes iparűzési adó
Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
164. cikk / 375 Mentesség vagyonszerzési illeték alól
Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.
165. cikk / 375 Skontót meghaladó engedmény
Kérdés: Ha az adott skontó 2013-ban 5%, akkor 3% pénzügyi ráfordítás, 2% rendkívüli ráfordítás (elengedett követelés)? A 2% elengedett követelés rendkívüli ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapot növeli?
166. cikk / 375 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
167. cikk / 375 Társaságok közötti kölcsönnyújtás
Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
168. cikk / 375 Magánszemélyek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?
169. cikk / 375 Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor
Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
170. cikk / 375 Magánszemély kapcsolt fél
Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?
