390 talált állásfoglalás a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Az EU-ban fióktelepet létrehozó magyar anyavállalatnál hogyan kell kimutatni a jegyzett tőke címén átutalt összeget?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?

Kérdés: A fizetésképtelenséget hogyan kell értelmezni? Ha nincs pénze a kapcsolt vállalkozásnak, és a követelésre értékvesztést számoltunk el, akkor is kell kamatot számítani a kiegyenlítetlen lejárt vagy késve kiegyenlített követelésünk után?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: Ha az adott skontó 2013-ban 5%, akkor 3% pénzügyi ráfordítás, 2% rendkívüli ráfordítás (elengedett követelés)? A 2% elengedett követelés rendkívüli ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapot növeli?