195 talált állásfoglalás a kata kifejezésre

Kérdés: Ha annak idején az osztalékot kiváltó adót megfizettük, és tárgyi eszköz címén levonás nem volt, akkor most szeptember 1-jével mégis lehet katás időszak előtti eredménytartalék? Ha igen, miből?

Kérdés: Katás időszakban adta el az ingatlant a kataalany, aminek a nettó értékével csökkentette az osztalékot kiváltó adót. Ez esetben is beleszámít az ingatlan értéke a nem katás eredménytartalékba?

Kérdés: Ami katás eredménytartalékként mutatható ki, az adózatlanul kifizethető osztalékként. Ez csak a korábban kisadózóként bejelentett tagra igaz? A kisadózóként korábban be nem jelentett tag osztalékát terheli adó?

Kérdés: Ha a katás bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, a megszűnés kezdőnapja 2022. 08. 15. Ebben az esetben is visszatér a Tao-tv. alá a megszűnés napjával?

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó 2022 augusztusában számlát állít ki olyan szolgáltatásról, amelynek a tényleges (fizikai) teljesítése csak november-decemberben valósul meg. Befogadhatja-e ezt a számlát korlátolt felelősségű társaság? Ha igen, hogyan kell szerepeltetni a kft. könyvelésében?

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó pénzügyi tevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 100%-os tulajdonosa egy zrt., mely 40%-os tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?

Kérdés: Tényállás: "A" Kft.-ben 50-50%-os tulajdonos két magánszemély (X és Y), az ügyvezetést a két tulajdonos magánszemély látja el önállóan (Xés Y). "B" Bt.-ben (katás) a kft. egyik tagja (X) 90%-os befolyással bír, és a bt. ügyvezetését a beltag (X) látja el, aki ugyanaz a személy, mint a kft. egyik ügyvezetője és 50%-os tulajdonosa (X). Tudomásom szerint a részesedés alapján a fenti két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak. Az ügyvezetés kapcsán felmerül a két cég között a kapcsolt vállalkozás fogalma?

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?