942 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Több kettős könyvvitelt vezető vállalkozásból álló konzorcium elsősorban kutató, felmérő, szolgáltatási feladat ellátására minimális tárgyieszköz-beszerzést igénylő pályázatot nyert. A támogatói okirat szerint a kedvezményezett a konzorcium vezetője. Ő kapta meg előfinanszírozás keretében a pályázati előleget, amelyet a megvalósításhoz igazodva utalt tovább a konzorciumi tagoknak. A kiírás szerint a támogatás folyósítása a záró beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előleg. A záró beszámoló benyújtására a kedvezményezett, azaz a konzorcium vezetője kötelezett. A pályázat bizonylatolását, az elkülönített nyilvántartásokat a konzorciumi tagok külön-külön a saját számviteli bizonylataikra vonatkozó szabályok szerint kötelesek vezetni, megőrizni. A záró szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően a pályázati bevétel is a konzorciumi tagok egyéb bevétele lesz mindenkinek a saját vállalkozásában. A pályázatzáró beszámoló elfogadása előtt kinek a könyveiben kell szerepeltetni a pályázati előleget? A kedvezményezett – azaz a konzorcium vezetőjének – beszámolójában, vagy minden konzorciumi tag saját számviteli beszámolójában?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.

Kérdés: Az ügyfél a GINOP-8.3.5-18/B Mikro-, kis- és középváll. technológiai korszerűsítése célú hitelprogram keretében kapott 20 M Ft hitelt. Most kaptam egy dokumentumot "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt", amiben azt írják, hogy a támogatás a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet szerinti átmeneti támogatás, és a támogatás összege megegyezik a hitel összegével, azaz 20 M Ft. Az ügyfél bankszámláján csak egyszer írták jóvá a 20 M Ft-ot. Végigböngésztem az említett kormányrendeletet, de nem lettem okosabb... Van valami könyvelnivaló ezzel az átmeneti támogatással kapcsolatban? Atársaságiadó-bevallásban fel kell tüntetni, mint a de minimis támogatást? Vagy egyáltalán mi a teendő ezzel az átmeneti támogatással?

Kérdés: Hogyan kell helyesen feltüntetni a 2020. év beszámolójában a 2019. évi taobevallásban helytelenül figyelembe vett adókedvezmény miatti többletadót? A 2019. évi taobevallást önellenőriztük, és az adót 2020. 09. 28-án pénzügyileg teljesítettük. A hiba nem minősül jelentősnek.

Kérdés: A veszélyhelyzet miatt több cég élt a hitelmoratórium lehetőségével. A felfüggesztett hitelkamat több szakmai fórum állásfoglalása szerint a 2020-as üzleti évet terheli, így azt elő kell írni a 872 Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások megnevezésű főkönyvi számlán. A Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése viszont "fizetett" kamatot nevesít. Akérdés tehát az, hogy erre az általunk lekönyvelt és meg nem fizetett kamatra is jár-e az adókedvezmény?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?

Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.