936 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A társaság egy tisztán kockázati, elérési elemet nem tartalmazó, határozatlan ideig tartó életbiztosítást tervez kötni: a szerződő fél a társaság, a biztosított a cég személyesen közreműködő tagja, kedvezményezett a tag felesége. A vonatkozó jogszabályok és állásfoglalások szerint az ilyen biztosítás díja költségként elszámolható. Vonatkozik ez olyan, befektetéssel kombinált életbiztosításokra is, ahol a kockázati rész minimális (például évi 400 ezer forint), az eseti befizetések azonban jelentősek, alkalmanként több millió forintot is elérnek? Ezeket is el lehet számolni költségként? A szerződő társaság a biztosított magánszeméllyel egyetértésben a biztosítást részlegesen visszavásárolja. (Ez úgy működik, hogy egyik évben, amikor a nyeresége magas, nagy összegű befizetést teljesít, és azt költségként elszámolja, majd a másik évben részlegesen pénzt von ki a biztosításból, amit ekkor bevételként számol el.) A biztosított Ptk.-ban rögzített jogai végig fennállnak, minden ügylet a biztosított hozzájárulásával történik, a biztosított nem mond le arról a jogáról, hogy a szerződő helyébe lépjen, és a biztosítás végéig fennáll, nem szűnik meg. Információim szerint az adóhatósági ellenőrzés az ilyen típusú szerződések alapján történt nagy összegű befizetések költségként való elszámolását nem fogadja el abban az esetben, ha később ezeket kivonják, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás elvére hivatkozással. Kérdésem, mi a helyes eljárás Önök szerint az ilyen típusú szerződések elszámolásánál?

Kérdés: Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divat­áru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.

Kérdés: Cégünk egyik dolgozóját beiskolázta OKJ-s közbeszerzésireferens-képző tanfolyamra. A dolgozó munkájához szükséges a tanfolyam elvégzése. A kereskedelmi képviselők pedig 4 hónapig heti egy alkalommal kommunikációs tréningen (nem OKJ) vesznek majd részt, ami szintén a munkájukhoz szükséges. Kérdésem, hogy elszámolása az 52. vagy az 55. számlaosztályban történjen-e, illetve a tanfolyam díjainak van-e bármilyen adó-, járulékvonzata (25% szja). Szükséges a dolgozókkal bármilyen szerződést kötni az oktatási költségek elszámolhatósága miatt?

Kérdés: Egy magánklinikával kötött szerződés alapján egy cég ügyvezetője és egy alkalmazottja (a számla a cég nevére készült külön-külön) évente egyszer menedzserszűrésen vehetnek részt, plusz egyéb szolgáltatásokat, pl. éves influenza-védőoltás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, VIP kórházi ellátás kedvezménnyel stb.) is igénybe vehetnek exkluzív körülmények között. Ez elszámolható, mint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (a munkavállalók részéről 1 ember kivételével senkinek nem elérhető szolgáltatások, ill. a szállodai körülmények sem támasztják alá a szokásos orvosi vizsgálatok színvonalát)? Adóköteles természetbeni juttatásként kell figyelembe venni, vagy esetleg a kedvezményezett magánszemélyek jövedelmének kell tekinteni?

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?

Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?